Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Finkey Ferencz: Az esküdtszék az új magyar bűnvádi eljárásban [166., 1899]
17 dálya nem volt, legfeljebb az okirathamisításra, mely a tényál- larlék komplikáltsága a a szemérem elleni bűntettekre nézve, melyek a nyilvánosságnak az ily ügyek tárgyalásánál kívánatos kizárása miatt, tehát elvi okokból hagyattak ki, ennélfogva а természetes fejlődés s a jövő feladata az leend, hogy ha a társadalom hozzászokik az esküdtszékhez és megkedveli azt, idővel az összes büntettek annak hatáskörébe utaltassanak s az 1844-iki javaslat álláspontja teljesen megvalósíttassák. Az uj esküdtbiróságok hatásköre azonban így is eléggé tekintélyes leend s habár nem esik is teljesen össze a külföldi törvénykönyvek által körvonalozott hatáskörrel, melyek nem riadtak vissza azt szélesebben állapítani meg, de mindenesetre elég tág lesz arra nézve, hogy a társadalom megszerethesse a juryt s a törvényhozás majdan bizalmat meríthessen annak kibővítéséhez. Uj esküdtbíróságaink hatáskörére nézve különbséget kell tennünk rendes vagy közönséges és kivételes hatáskör között. A tizenegy kir. Ítélőtábla székhelyén alakítandó esküdtbiróságok ugyanis, a mely helyeken 1892 óta a mai sajtóbiróságok is szervezve voltak, az Életbeléptetési törvény által jövőre is ezen kiváltsággal lettek felruházva, sőt e kiváltságuk még nagyobb lett, mert a nyomtatvány által elkövetett bűntetteken és vétségeken felül a felségsértés, a király bántalmazás, a hűtlenség és lázadás bűntetteinek az esküdtbiróságok hatáskörébe utalt esetei is kizárólag ezen tizenegy esküdtbiróság elé lettek utasítva. E kivételes hatáskör, szerény nézetem szerint, nincs igazolva. A miniszteri Indokolás e tekintetben a régi táblás perek tanúságára hivatkozik. Ugyde, ha régebbi rendezetlen jogviszonyaink közt volt is értelme a kerületi táblák kiváltságának, ma, midőn bírói szervezetünk egységesen rendezve van, nincs kellő alapja az ugyanazon szervezetű bíróságok közötti egyenlőség mesterséges megzavarásának. A politikai és sajtóperek habár a rendesnél nehezebb tényálladékról van is szó, nem kívánnak valami különösebb szakértelmet, mely csak a királyi táblák lakosságánál volna meg. Csak az az egy elfogadható indoka lehetne, hogy a kir. táblák székhelyein mindenesetre több esküdtképes polgár lakik s igy a gyakoribb tárgyalások ott nem okoznak oly nagy nehézséget. Ugyde a politikai és sajtóperek 2 129
