Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Finkey Ferencz: Az esküdtszék az új magyar bűnvádi eljárásban [166., 1899]
'14 teles eljárás legyen állandóan életben, s az esküdtszék csak a sajtóvétségekre bírjon hatáskörrel. Horváth Boldizsár komolyan akarta az 1843/4-iki javaslatok törvényerőre emelését s meg is bízott egy bizottságot, hogy azokat nézze át. A bizottság ezt meg is tette s az esküdtszéki intézményt nem kívánta elejteni, sőt az összes bűntettekre kiterjeszteni óhajtotta. A jobb sorsra érdemes javaslatok azonban ezzel letűnnek a napirendről, miért? ezt már csak a minisztérium actái tudnák igazolni. Az újabb codificationalis mozgalom csak 1896 és 1897-ben ér végre révpartot, s annyi küzdelem s kísérlet után az 1844-iki javaslat eszméje mégis diadalt arat. Az 1896: 33.t.-cz. «a bűnvádi perrendtartásról» az esküdtbiróságok előtti eljárást mint a bűnvádi eljárás egyik rendes alakját szabályozza, az 1897: 33. t.-cz. «az esküdtbiróságokról» az esküdtszék új szervezetét állapítja meg. Az 1897 : 34. t.-cz. pedig megállapítja az új esküdtbiróságok hatáskörét. E 3 új törvény életbelépésével, a jövő év első napján esküdtszéki intézményünk és esküdtbiró- sági eljárásunk új korszakba lép. Az 1867 óta fennálló sajtóügyi esküdtszék megszűnik kivételes bíráskodási eszköz lenni, beleolvad és megifjodik az új eljárási codex rendes esküdtszékébe s újult erővel folytatja pályafutását. Hogy az 1897 : 33. t.-cz.. mely büntető bíróságaink hatáskörét a jövendőre szabályozza, a legutóbbi 32 évi gyakorlatot nem óhajtotta fentartani s az esküdtbiróságok hatáskörét nem akarta továbbra is a sajtóvétségekre korlátozni, ennek elvi és történeti indokai vannak. Doleschall, igen tisztelt tagtárs úr, az új esküdtszéki intézményünkről irt bírálatában felhozza, hogy 30 éves sajtó-jurynk ellen általános volt a panasz s maga a BP. indokolása elismeri, hogy a magyar közvélemény már rég idő óta elégedetlen volt a sajtó-jury eredményeivel, mily okok miatt kellett tehát az ily népszerűtlenné vált intézményt nemcsak fentartani, de kiterjeszteni s «az egész vonalon» behozni?'*1 Megfelel ezen ellenvetésre maga a hivatkozott miniszteri indokolás, mely világosan és helyesen mondja, hogy a kifogások és panaszok, melyek eddigi esküdtbirósági eljárásunk ellen tétettek, * Doleschall Alfréd: Die ungarische Strafprocessordnung und ihre Nehengesetze. 1898. Kül. lenyomat a Gerichtssaal-ból. 40. 1. 12«
