Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)

Finkey Ferencz: Az esküdtszék az új magyar bűnvádi eljárásban [166., 1899]

15 nem az esküdtszék mint intézmény, hanem annak sajtóügyi hatásköre ellen irányultak, s azért, mert a sajtóügyi esküdtszék nem vált be, ez nem jelenti azt, hogy a közönséges bűntettekre sem fog beválni, mert a legtöbbször politikai színezetű sajtóügyek elbírálása nem oly könnyű, mint a közönséges cselekményeké, melyeknek tényálladéka sokkal egyszerűbb s a laicus által is könnyebben elbírálható.* Szerény véleményem szerint sem pa­radoxon az, hogy az Indokolás helytelennek ismeri el az es­küdtszéket az enyhébb cselekményekre s mégis kiterjeszti azt a legsúlyosabbakra. Nem azon fordul meg az elbírálás könnyebb vagy nehezebb volta, hogy enyhe vagy súlyos-e a cselekmény, hanem hogy milyen a tényálladék, egyszerü-e vagy complicált. A szakbíró is szívesebben dönt egy súlyos testi sértési vagygyuj- togatási ügyben, mint egy nyilvános becsületsértési vagy izga- tási vétség felett. A történelmi indoka pedig, hogy az esküdtszék hatásköre nem a mai gyakorlat alapján lett megállapítva, a fentebbiek szerint egyszerűen az, hogy az eddigi sajtóesküdtszékünk sem egyéb, mint az 1844-iki javaslat részleges megvalósítása, a ter­mészetes fejlődés tehát és a történelmi traditiók érvényesítése azt kívánta, hogy az i844-iki javaslat eszményi álláspontja felé törekedjünk. Vájjon nem reactio és visszafejlődés lett volna-e, ha még azt a csekély hatáskörű juryt is megszüntettük volna? Az 1897 : 33. t.-cz. azonban, habár elvileg az 1844-iki ja­vaslat álláspontján van az esküdtszék hatásköre tekintetében, még sem fogadta el azt teljesen. Mig ugyanis e javaslat a mai ér­telemben vett összes bűntetteket és vétségeket az esküdtszékek elé utasítja, addig az 1897 : 33. még a bűntetteket sem utasí­totta oda kivétel nélkül, hanem csak a súlyosabb és az egysze­rűbb tényálladékú büntettek azon eseteit, melyekre а ВТК. öt éven felüli szabadságvesztés büntetési, tehát fegyházat vagy ál- lümfogházat, állapít meg. E szerint jövőre 18 közönséges bűn­tett fog az esküdtbiróságok elé tartozni, u. m.: 1. a felségsértés, 2. a király bántalmazása, 3. a hűtlenség, * A bűnvádi perrendtartás indokolása. 1895. 61. 1. 127

Next

/
Thumbnails
Contents