Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Finkey Ferencz: Az esküdtszék az új magyar bűnvádi eljárásban [166., 1899]
13 úgy tudom, Fayer tanár úr maegyheti nagybecsű előadásában azt pragmatice kifejteni is méltóztatott. Legyen szabad tehát csak a következő száraz tényeket megemlítenem. Az 1840-iki országgyűlés által «a büntető és javító rendszer kidolgozására» kiküldött országos bizottság többsége nem helyeselte az esküdtszék behozatalát s választott szakbirósá" gokra óhajtotta ruházni az összes bűntettek feletti bíráskodást. Az 1843-ra ily értelemben elkészített javaslat ellen Deák Fe- rencz és a bizottság 16 tagja különvéleményt nyújtottak be az alsó táblához, kérvén a bűntettek feletti bíráskodást az esküdtszéki intézményre fektetni. Az «elegyes» ülés a különvéleményt fogadta el s visszaadta az eljárási javaslatot a különvéleményt benyújtó bizottsági tagoknak, a kik azt át is dolgozták s 1844-ben benyújtották az alsó táblának, mely azt el is fogadta. Ez a második, vagyis az 1844-iki büntető eljárási javaslat az összes bűntetteket kivétel nélkül esküdtbiróságok elé utasítja, aminek jelentőségét emeli még az, hogy az anyagi részről kidolgozott javaslat a kettős felosztást fogadta el s igy a «bűntett» kifejezés alatt nemcsak a mai terminológia szerint bűntettek, hanem a mai vétségek is értendők. A javaslatból azonban nem lett törvény, mert a főrendi tábla ellenezte az esküdtszék behozatalát, az alsó tábla pedig nem volt hajlandó álláspontját feladni. Az 1848-iki sajtótörvény meghozatalakor, miután az egész bűnvádi eljárás codificálására nem volt idő, a sajtószabadság nagyobb biztosítása végett kimondatott, hogy a sajtóvétségek felett nyilvános esküdtszék Ítél s az esküdtszék és az esküdtbi- rósági eljárás tekintetében az igazságügyminiszter felliatalmaz- tatott az 1844-iki javaslat megfelelő részeinek életbeléptetésére. E partiális esküdtszéki eljárást természetesen követnie kellett volna az egész bűnvádi eljárás és büntetőjog reformjának s kétségtelen is, hogy ha a dolgok a rendes mederben folynak tovább, az esküdtbiráskodás a közönséges bűntettekre az 1844-iki javaslat szerint életbe lépett volna. A politikai események azonban megváltoztatták a dolgok rendes folyását s maga a sajtóügyi esküdtszék is csak 1867-ben léphetett életbe, a május 17-iki ig.-miniszteri rendelet által. De még ekkor sem az volt a czél, hogy a sajtó-ügyekben kivé125
