Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Finkey Ferencz: Az esküdtszék az új magyar bűnvádi eljárásban [166., 1899]
5 A jury iránti ellenszenv és bizalmatlanság teljesen érthető ■a büntetőjogi naturalistáknál, mert hiszen ő szerintük a bírónak épen antliropológusnak és szocziologusnak kellene lennie. Lombroso, Ferri, Garofalo, Tarde s az egész olasz positiv iskola épen a közönséges bűncselekményekre sürgetik a jury eltörlését s midőn Magyarország épen ellenkezőleg ma azokra terjeszti ki annak hatáskörét, természetesen szánakozással gondolnak reánk, hogy a középkorba igyekezünk visszafelé.1 Azt hiszem azonban, hogy e tény csak azt jelenti, hogy a magyar talaj nem érett még az anthropologikus büntetőjog számára s mint másutt, úgy nálunk is messze van még az idő, mikor az orvosok véleménye alapján fogják a gonosztevő typust eliminálni. Magyar- ország még nem restelli a jövő évszázadot a jury kiterjesztésével kezdeni meg s megnyugvással bízza, a legfontosabb bűnügyek eldöntését nem is tisztán jogász bírákra, de laikus esküdtekre, a mivel kifejezni óhajtja, hogy az egyéni felelősségre- vonás és beszámítás eszméit tekinti a büntetőjog alapjainak s nem fogadja el a született és az őrült bűnös eszméit, a bűnösök anthropologikus osztályozását. Mig azonban a positiv iskola híveinek ezen bizalmatlansága érthető, mert elvi alappal bir, annál kevésbbé érthető épen a classicus iskola híveinek idegenkedése a jurytől. Hiszen a jury épen a mai büntetőjog alapelveire van építve s a felelős- ségrevonás és a beszámítás kérdésének eldöntése, bármily komplikáltnak tűnjék fel valamely bűneset, mindig egyszerűen igennel vagy nemmel történik, mert vagy bűnös a tettes, vágy- nem, tertium non datur.1 2 S ennek az eldöntése — bármint vitassák az ellenkezőt — megnyugtatóan megtörténhetik jogászi 1 Die Jury ist eine regressive Erscheinung, denn sie repräsen- tirt die mittelalterliche instinktive Stufe der Bechtspreclmng, mondja Ferri. A nyilvános és mindennapi élet általános szabálya, hogy minden functiót az végezzen, aki arra legképesebb s a jury egyenes ellenmondás e szabálynak, mondja másutt. Y. ö. E. Ferri: Das Verbrechen als sociale Erscheinung, 1896. Ford. Kurella. 386—401. 1. 2 Helyesen mondta kitűnő criminalistánk Edvi Illés Károly: hogy vagy beszámítható valamely egyén s akkor büntethető és felelősségre vonható vagy nem. Az u. n. korlátolt beszámítási képesség non sens. Jogászegyl. Értekezések 142. füzet 33. 1. 117
