Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Fayer László: A bűnvádi perrendtartás előkészítő szakának jellemző részei [165., 1899]
8 Ordonnance alapjára. Különösen gyűlölte az esküdtszéket. Minden áron meg akarta semmisíteni ezen intézményt. És gyűlölte még jobban az ügyvédeket, kik az esküdtszéki intézmény révén nagy hatalomra jutottak. Az államtanács azonban az ő terveit ellenezte különösen azért, mert azt hitték, hogy ha az esküdtszék intézményét megszüntetik, zavargások lesznek a nép körében. Napoleon enquéte-t tartatott valamennyi bírósággal s ugyanazt az aggodalmat fejezték ki a bíróságok. Ekkor Napoleon engedett: maradjon meg az esküdtszék, de az előkészítő eljárásra nézve irányadó legyen az 1670-iki Ordonnance. így is történt. Az 1808-iki napóleoni bűnvádi eljárásban az előkészítő stádium teljesen azzá lett, a mint a régiben volt: inquisitorius és titkos. A francziák azonban nem nyugodtak meg ebben a rendszerben. Hosszas kísérletezések után 1879-ben Le Eoyer igazságügyminiszter egy javaslattal lépett fel a törvényhozás előtt, a mely javaslat szerint az elővizsgálat folyamán a felek szintén részt vesznek a kihallgatásokban. A francziák nevezik az intézményt: instruction contradictoire-nak. Ezt az eszmét karolta fel Csemegi Károly s bevette az 1882-es munkálatba. Ott megvan, hogy a vizsgálóbíró a vádló és a védő jelenlétében hallgat ki s ezek közre is működnek a kihallgatásnál; csakhogy Csemegi klauzulát állított fel, azt mondván, hogy a vizsgálóbíró, ha szükségesnek tartja a vizsgálat ércekében a titkosságot, a feleket kizárhatja. Csemeginek ez a javaslata is két irányban támadtatott meg. Egyrészt azt mondták, hogy a javaslat ezzel nem ad semmit, mert a vizsgálóbíró ott fog kizárni, a hol a jelenlét fontos és ott fogja a részvételt megengedni, a hol ez nem bir jelentőséggel. A másik oldalról pedig azért támadták meg, hogy ezzel is megnehezíti a pert, az elővizsgálatnak nem lesz vége; ha oda bocsájtjuk az ügyvédet és az ügyészt, azok résztárgyalásokat fognak folytatni minden kihallgatás körül. A Fabinyi-féle javaslat a felek részvételét kiküszöbölte és elfogadta a vizsgálat közönséges formáját; csak egy dologban próbált némi garancziát bevinni és ezt merítette egyrészt az 1844-iki magyar javaslatból, másrészt az 1873-iki osztrák bűnvádi eljárásból. Mikor t. i. a vizsgálóbíró kihallgat, két tanú legyen jelen. Az 1844-iki magyar javaslatban ez az eszme oly 106
