Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Fayer László: A bűnvádi perrendtartás előkészítő szakának jellemző részei [165., 1899]
о módon van megtestesítve, hogy a megye választ tagokat, a kiknek hivatásuk, hogy a vizsgálóbíró kihallgatásain mint hitelesítő és ellenőrző tanuk jelen legyenek. A Fabinyi-javaslatból a tanuk átmentek a törvénybe, azon módosítással, hogy a mig Fabinyi még kötelezőnek mondta a két tanú jelenlétét a vádlott kihallgatásánál, ezt a törvény már csak akkor adja meg, ha a vádlott követeli. Sok vizet nem fognak ezek zavarni. Tartani lehet attól, hogy a mint Németországban a Scliöfféket a «Beischläfer» gúnynévvel illetik, a vizsgálati tanuk nálunk ugyanezen elnevezést ki fogják érdemelni. Annyi bizonyos, hogy amagyar törvény egészen más irányban akarja megoldani azt az igen nehéz kérdést, hogy mikép járjon el a vizsgálóbíró, mint a hogy meg akarta oldani Csemegi és mint a hogy időközben megoldották a francziák. Ok proczesszuális garancziákat keresnek; a mi törvényünk a szervezeti garancziák terére megy át; a garanczia abban áll, hogy a vizsgálóbírót a vádtanács alá helyezzük, másrészt meg oda vonhatók a tanuk. Megemlítem itt, hogy két év óta Francziaországban be van hozva a contradiktorius elővizsgálat. A legutóbb Budapesten tartott büntetőjogi nemzetközi kongresszus szintén foglalkozott e kérdéssel. És pedig a francziák tűzették napirendre, mivel tájékozni kívánták magukat, hogy a külföld szakférfiai mily álláspontot foglalnak el. A szakkörök által vitatott két módszer homlokegyenest ellenkezik egymással. Nagy kérdés, hogy hol lesz a végleges megoldás. Áttérek a vizsgálati fogságra. Ebben a kérdésben Csemegi szintén nagy reformeszméknek adott kifejezést. A mint ő az 1882-iki javaslatban a vizsgálati fogságot szervezte, az eltért minden európai kódex rendszerétől. Csemegi két csoportba osztotta a törvényszékek hatáskörébe tartozó bűncselekményeket: legsúlyosabb és középsúlyosságú cselekményekre. Szerinte a legsúlyosabbaknál sem volt elegendő a vád súlyossága a vizsgálati fogság elrendelésére, hanem szükséges ezenkívül vagy a szökés veszélye, vagy az összejátszás veszélye. Tehát az a formális indok, hogy súlyos vád van emelve, nem elegendő; kell még mellé materiális indok is: vagy a szökés, vagy az összelő?
