Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 18. kötet (154-161. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 18. (Budapest, 1899)

Kolosváry Bálint: A közszerzemény biztosítása [155., 1899]

6“2

közszerzemény számlájára — férj és nő közösen viselik. — Mai jogunk még ad bizonyos rekompenzácziót a férjnek azzal, hogy legalább a saját vagyonát hagyja meg szabadon kezében a házasság megszűnéséig. Ezt megváltoztatni s azt mondani, hog}' a férjre ráhárítjuk a háztartás összes terheit úgy, hogy az asszony az általa szerzett vagyonnal azokért egyáltalában nem felel és ennek ellenére mégis a férjtől a közszerzemény biztosítása czí- mén már a házasság alatt elveszszük a vagyona felét, vagy legalább úgy lekötjük, hogy ahhoz csak fizetésképtelensége esetében juthatnak hozzá, nem is ő, hanem a hitelezői - - ez nézetem szerint nem méltányos, nem igazságos; nem is tekintve azt, hogy mily beavatkozást von maga után ez a biztosítás a férj vagyona kezelésébe, a hol a mindenkori vagyoni fluktuáczióhoz képest fog esetleg a nő mindig feljebb és feljebb szállni a közszerzemény biztosításához formált igényével.

Elvégre ne felejtsük, hogy a jogunkban bevett «szabad- vagyon- rendszer» a házasság alatt nemcsak a nő, hanem a férj vagyoni szabadságát is jelenti.

Nincs is a vagyonelkülönző házassági vagyonjogi rendszerekben a nőnek sehol még annyi szabadsága sem, mint nálunk.

Ha nézzük az olyan házassági, vagyonjogi rendszereket, a melyekben a mi vagyonelkülönző rendszerünkhöz hasonló alakulatok fordulnak elő, pl. a német polgári törvénykönyvben, ha valamely oknál fogva Gütertrennung áll be, azt látjuk, hogy a feleség nem szabadul, mint nálunk, szépszerével a házasság terhei elöl, hanem (nptkv. 1427. §.) «einen angemessenen Beitrag» tartozik a közös háztartás költségeihez szolgáltatni. Ugyanígy van ez a Huber-féle svájczi javaslatban, a hol a bíróság belátása szerint kötelezheti a nőt a terhek együttes viselésére (274. §.). A mi jogunk ilyeneket nem ismer, hanem a legnagyobb mentességet biztosítja a nőnek eme terhek alól. De épen azért nem volna méltányos a férjre a terhek viselését és amellett a közszerzemény biztosítását is reáhárítani.

Az osztrák polgári törvénykönyvre történt utalás, a mely a mi szerzeményi közösségünkkel parallel intézményt mutat fel — persze nem a törvényes házassági vagyonjogi rendszer, hanem a vagyonközösségi szerződések körében — értem azt a vagyon94