Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 18. kötet (154-161. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 18. (Budapest, 1899)
Kolosváry Bálint: A közszerzemény biztosítása [155., 1899]
63 közösséget, melyet a házastársak csak a házasság megszűnése esetére kötnek és csak a jövendő vagyonra nézve. Az ily szerződésből előálló jövendőbeli igényt az optkv. 1236. §-a értelmében ingatlanokra nézve lehet telekkönyvileg biztosítani, s ezt a biztosítást ajánlották is a mi jogunkban követendő példaképül; példájául annak, hogy bár a férj viseli a házassági terheket, a jövendő közszerzemény biztosításának mégis helye lehet. Csakhogy nem is említve, hogy az osztrák jogban az ily vagyonközösség kivételes szerződéses jelenség, nálunk pedig törvényből folyó általánosság—az 1236. §-nak megfelelő biztosítás, mint azt az osztrák jogászok majdnem egyhangúlag konstatálják (Ogonowski, Kirchstetter, Stubenrauch), nem törvényadta biztosítási eszköz, hanem csak külön szerződéses kikötés alapján követelhető; vagyis e §. nem ad jogot a másik félnek a bekebelezés kieszközlésére, csupán a telekkönyvi tulajdonos engedélye mellett lehetséges ez. Ugyanilyen (pusztán szerződéses) intézkedést tervez Zsögöd is az úgynevezett tiszta közszerzeménynyé nyilvánítás alakjában. Szerinte (terv. 54. §.) a tiszta közszerzeménynyé nyilvánított vagyon dologi váromány- ként illeti meg a biztosított házastársat, természetesen csakis a házasság megszűnésekor tényleg kimutatott közszerzemény erejéig, de szintén csak szerződés alapján és semmikép a másik házasfél törvényadta jogának kifolyásául. Az előadottakhoz képest a közszerzeménynek egészben való biztosítása a házasság alatt —- különösen a férjjel szemben — nem volna keresztülvihető házassági vagyonjogunk alapelveinek, jelesül a külön- (szabad-) vagyonrendszernek mélyreható, gyökeres átalakítása nélkül. Ha jogunknak ezt az alapelvét fenn akarjuk tartani, akkor nem marad hátra más expediens, mint a közszerzemóny biztosítása tekintetében a mai állásponton maradni meg. A nő helyzetének biztosítását emellett, amennyire az szükséges, másutt kell keresni. Hiszen a magyar nőnek az állása más vagyonjogi rendszerekhez képest egyáltalában nem mondható kedvezőtlennek. Az előadó ur idézett füzetében részletesen kifejtette, milyen nagy nehézségekbe, mennyi akadályba ütköző reformtörekvéseket igényelt Genfben, a skandináv államokban, a német birodalom területén és újabban Francziaországban 95
