Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 18. kötet (154-161. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 18. (Budapest, 1899)
Kolosváry Bálint: A közszerzemény biztosítása [155., 1899]
55 könyve - a jurisdictio közössége által, — mely a kir. személynök- ben, mint közös felebbezési fórumban testesült meg — lassanként átszármazott a személynöki városokra is és ez által országos városi joggá lett. Ebben a tárnokjogban* már megvan a közszerzemény részletesen kodifikálva s közelfekvő az a feltevés, bogy Werbőczinek a jobbágyi közszerzemény formulázá- sánáí épen ez a táruokjogi polgári közszerzeményi intézmény szolgált mintaképül. Ez a tárnokjog pedig azt a tételt vallja, hogy a polgárnői csak úgy lesz közszerző «dummodo constabit quia honeste et fideliter mutuo acquisierunt.» Vagyis a polgárasszony nem lett ligy, miként a jobbágy nő ipso jure közszerző, hanem csakis az által, hogy и közkeresményét megmutatja», mint azt Georch Illés még a mostani század elején is tanítja. Az együttes szerzés alapgondolata tehát a polgári közszerzeményben már benne volt. Igaz, hogy ebből mérhetetlen komplikácziók származtak, úgy hogy a múlt század végén Nánási Beniamin a Testamentumról írt művében panaszosan kiált fel, hogy a városokban a közszerzemény dolgában már akkora a chaosz, hogy nem tudja eléggé a szivére kötni a polgároknak, hogy testamentumot tegyenek, ha azt akarják, hogy az utánuk való utódlás zavartalanul menjen végbe. Azt hiszem, hogy Nánási ezt nem könyvének elterjedése végett reklám gyanánt írta, hanem abban erős visszhangját lehet találni annak az állapotnak, a mely a városokban az együttes közszerzemény kidomborítása által keletkezett. A század folyamán az együttes szerzés gondolata, mint a közszerzői jogosultság előfeltétele, lassanként el is enyészik és a polgári és jobbágyi jog e tekintetben tökéletesen nivellálódik. De a mint az együttes szerzés gondolatának így megvannak a maga történeti előzményei, úgy megvan annak a közszerzemény jogi felépítésében is a helye a következő gondolat- menet folyamán: Házassági vagyonjogunk a szabadvagyon- rendszer alapján épül fel; ennek alaptétele az, hogy mindenik * Kiadta Koeachich «Vetusta jura civitatum sive jura civilia» czí- men a Codex authenticus juris tavernicalis statutarii communis-ban. Lásd bővebben: Wenzel. A XV. századi tárnoki jog (Akad. árt. a társ. tud. köréből V. k. 1. sz. Bpest 1878.) 87