Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 18. kötet (154-161. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 18. (Budapest, 1899)
Fodor Ármin: A jogügyletek értelmezése a felülvizsgálati eljárásban [154., 1899]
területén, a hol a római jog uralkodott, és a szokásjog területén, a melyre a római jog uralma nem terjedt ki. Az írott jog területén a római jognak azon tételéből indultak ki: contractus legem dedit. Ezen tétel kapcsolatban azzal, hogy a római jogban számos helyen lex contractus-ról van szó, odavezetett, hogy a szerződésjog megsértését a törvényjog megsértésével egyértelműnek tekintették. Ellenkező nézet érvényesült a szokásjogterületén. Henrion de Pansey, az akkori jog egyik legnagyobb tekintélye, következő- kép nyilatkozik: «Azon különböző törvények közül, a melyek a bírói hatalom korlátáit felállították, egyik sem beszél a jogcselekmények értelmezéséről, sem pedig arról, hogy mikép kell értelmezni a jogügyleteket. Nem létezik semmiféle értelmezési szabály sem az új törvényekben, sem az 1667. évi rendeletben, a mely a bírói hatáskört a legnagyobb gonddal irta körül. Ennélfogva a rendes bíróságok dolga, hogy értelmezzék a jogügyleteket, meghatározzák valódi értelmüket és szabályozzák hatásaikat. » Megjegyzendő ezen idézet megértéséhez, hogy a franczia jog szerint a semmitőszék, illetőleg a Conseil des parties, melynek helyébe lépett, nem rendes bíróság. A helyzet megváltozott, midőn a római jognak idézett tétele átment a Code civile 1134. cikkébe és így egész Francziaországra nézve törvényszabálylyá vált. A semmitőszék némi ingadozás után 1808. február 2-án tartott teljes ülésében kimondta, hogy a szerződések értelmezése hatáskörébe tartozik. Ez a határozat heves támadásra adott okott. Különösen Merlin államügyész élesen támadta azt meg. A támadás a semmitőszék hatáskörének akkori szabályozásából indult ki. Mikor a forradalom törvényhozása a semmitő- széket felállította, gondosan el akarta kerülni, hogy az a törvényhozó jogkörét bitorolja. Élénk emlékezetében volt a franczia parlamentek működése, a melyek még a nagy forradalom kezdetén is összeütköztek a törvényhozó hatalommal. Ebből az okból ki akarták kerülni, hogy a semmitőszék magyarázhassa a törvényt. Ezért szabályozták a semmitőszék hatáskörét olykép, hogy az csak a törvény szövegének kifejezett megsértése (contravention expresse au texte de la lói) esetén járhat el. És ebből a czélból tiltotta el az 1790. évi augusztus 16--24-iki rendelet a 8 s
