Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 18. kötet (154-161. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 18. (Budapest, 1899)
Fodor Ármin: A jogügyletek értelmezése a felülvizsgálati eljárásban [154., 1899]
9 bíróságokat attól, hogy elvi szabályokat állapítsanak meg, azonban egyidejűleg megengedte nekik, hogy a törvény értelmezése végett bármikor, a mikor azt szükségesnek találják, a törvényhozó hatalomhoz fordulhatnak. Ebben az irányban előre haladva az 1790. évi november 27., deczember 1-i rendelet olykép intézkedik, hogy abban az esetben, ha a semmitőszék valamely határozatot megsemmisített és az ügyet más bírósághoz tette át eldöntés végett, és ezen második bíróság is ügy dönt, mint az első, az újabb semmiségi panasz esetén a semmitőszék a törvény értelmezése végett a törvényhozó hatalomhoz köteles fordulni és csakis a törvényhozó hatalom értelmezése köti úgy a semmitőszéket, mint az alsó bíróságokat. Ezt a rendszert az 1807 szeptember 16-iki törvény olykép módosította, hogy a semmitőszék a második semmiségi panasz folytán vagy a törvényhozó hatalomhoz (ezt akkor a császár az államtanács által gyakorolta) fordulhat magyarázatért, vagy pedig maga teljes ülésben határozhat; ha azonban saját határozata után is az alsóbb bíróság harmadízben ragaszkodik felfogásához és a határozat ellen harmadszor is semmiségi panaszszal élnek : akkor a semmitőszék köteles a törvényhozó hatalomhoz fordulni a törvény magyarázata végett. Ebből indult ki Merlin támadása a semmitőszék azon határozata ellen, hogy a jogügylet értelmezése hatáskörébe tartozik. «Vagy létezik törvény — így szólt —- a mely megállapítja a megsértett szerződés hatályát, vagy nem létezik. Az első esetben semmi kétség nincs az iránt, hogy a szerződés megsértése az ítélet megsemmisítését vonja maga után. így pld. meg kell semmisíteni azt a határozatot, a mely azt mondaná ki, hogy a felfüggesztő feltétel alatt kötött vétel nem kötelező akkor, ha a feltétel teljesíttetik. De a mikor nem létezik törvény, a mely a szerződés hatályát meghatározná és a felek panaszt emelnek, hogy az Ítélet kivetkőztetteazt természetéből (dénaturé),mi fog történni, ha a panasz alapossága esetén megsemmisítitek az ítéletet? Kétségtelenül a bíróság, a melyhez az ügyet vissza fogjátok küldeni, ismét hozhat ugyanoly Ítéletet, a minő az előbbi volt; és ha ismét megsemmisítitek ezt az Ítéletet, a hiróság, a melyhez harmadszori döntés végett fogjátok küldeni az ügyet, ismét ugyanazt teheti. Azonban ebben az esetben az 1807. szept. 16-iki tör9
