Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 18. kötet (154-161. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 18. (Budapest, 1899)
Kolosváry Bálint: A közszerzemény biztosítása [155., 1899]
42 nak, hogy miért van kizárva a közszerzemény biztosítása. Szerény felfogásom azonban ezen a törvényre alapított indokolás egyáltalában nem elegendő a Curia határozatának magyarázatára. Sokkal fontosabb etikai és forgalombiztosítási kérdések vezérelték a kir. Curiát ezen 41. sz. döntvény hozatalában. Helyesen mondta a t. előadó úr, hogy a házastársak vagy szerződésileg állapították meg a közszerzeményt, vagy a törvénynél (1840: VIII. tcz. 8. §.) fogva közszerzők. A közszerzemény feltételezi a közös gazdálkodást, mi elszámolással, terhek levonásával és mérlegmegállapítással jár. Eendes társasági viszonyoknál, melyek bizonyos időre köttetnek, avagy bizonytalan időre is, rendszerint minden évben és főleg a társaság megszűnésekor készítik a tiszta vagyont feltüntető mérleget. A nyers vagyonból levonásba jönnek az összes terhek és csak az összes terhek le/ vonása után marad a tiszta vagyon. Ep így van ez a vagyon tekintetében azon életközösségnél, melyet a házastársak egymással kötnek. Megszűnik a vagyonközösség a házasság megszűnésekor és ekkor állapítják meg, hogy mennyi a házassági vagyonközösség tartama alatt szerzett tiszta vagyon. Ehhez szükséges a terheknek megállapítása, ha a terheket tudjuk és ezeket levonjuk a vagyonból, valamint levonjuk a házastársak külön vagyonát, marad a közszerzemény, melynek egyik fele illeti a túlélő közszerző házastársat. A közszerzői tevékenység eredményét tehát csak a házasság megszűnésekor lehet megtudni, csak a házasság megszűnésekor nyílik meg a joga a túlélő házastársnak a közszerzemény felére, úgy, hogy a házasság megszűnése előtt szorosan véve nem is létezik közszerzemény. A közszerzemény fele a túlélő házastársnak mintegy csak ígérve van a törvény által a másik házastárs halálának esetére. Valódi érvényesíthető joggá a közszerzemény csakis az egyik házastárs halála által válik, a mikor a közös gazdálkodás eredményét megállapítani lehet. Ha ezeket veszszük tekintetbe és innen vonjuk le a szükséges következményeket a gyakorlati életre, a közszerzeménynek a házasság alatti biztosítása tekintetében egészen más eredményre kell jutnunk, mint jutott a t. előadó úr. T. Teljes ülés! Holmi általános méltányossági szempontokat hozott fel az előadó űr, a melyek épenséggel nem méltá74
