Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 18. kötet (154-161. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 18. (Budapest, 1899)
Kolosváry Bálint: A közszerzemény biztosítása [155., 1899]
43 nyossági szempontok, hanem a jogosult realizmusnak teljes mellőzését képezik. Az életből merített esettel könnyen czáfol- ható meg a t. előadó úrnak a nőkkel szemben túlságosan kedvező álláspontja. Tegyük fel, hogy a házasfelek a házasságnak első öt évén belül szereznek 100.000 frtnyi vagyont és vesznek azon egy ingatlant. Ennek fele a nő nevére iratik, a másik fele pedig a férjére. A férj folytatja üzletét és nemcsak egész vagyonát a fél ingatlansággal együtt veszti el, hanem azonfelül még tetemes adósságai vannak. A férj hitelezői kielégítést követelnek és nem találnak semmi fedezetet, pedig tulajdonkép lenne fedezet és van is, mert a feleség nevén álló fél ingatlanság közszerzemény, és a közszerzeményből a feleséget mindaddig nem illeti semmi tulajdonul, míg a házasság fennáll és a közös gazdálkodásból származott összes terhek levonva és kielégítve nincsenek. Az ilyen esetek az életben gyakran ismétlődnek és azt kérdem, helyesli-e a t. előadó úr, hogy a férj hitelezői elessenek a kielégítéstől, holott a felesége nevén álló vagyon tisztán köz- szerzeményből áll. Ez a hitelezőkkel szemben a legnagyobb igazságtalanság lenne. Avagy lehet-e a házasságot olyan életközösségnek tekinteni, melynek néhány évében, mikor kedvezők az üzletek, akkor közös és megosztandó legyen a szerzett vagyon és kivehesse a feleség a közszerzemény felét, mikor pedig kedvezőtlenre fordulnak a viszonyok, akkor a veszteségben ne vegyen részt a feleség. Olyan életközösséget nem állapíthat meg és nem ismerhet el a törvény, hogy a feleség a tényleges közszerzeménynek felét tetszése szerint bármikor vehesse át, vagy biztosíttassa a maga részére, ellenben az előforduló vagyoni veszteségben ne részesüljön. Hová jutnánk, ha ilyen egyoldalú, az igazsággal és a közszerzemény természetével olyan kirívó ellentétben álló elveket követnénk. A midőn ilyen felfogás és kísérletezés ellen a Curia 41. sz. döntvényében határozottan állást foglalt, bölcsen intézkedett. Evvel biztosította a forgalmat, lehetetlenítette ez irányban a kijátszásokat. Én a házasság tartama alatt nemcsak, hogy nem adnék helyt a közszerzemény biztosításának, de még szükségesnek 75
