Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 18. kötet (154-161. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 18. (Budapest, 1899)

Fodor Ármin: A jogügyletek értelmezése a felülvizsgálati eljárásban [154., 1899]

б

lete a felebbezési bíróság kerületén túlmegy.» A törvény alatt a német birodalmi perrend mindenütt az objectiv jogszabályt, a Rechtnorm-ot érti, a mint azt a perrendet hatályba léptető törvény 12. §-a világosan kifejezi: «Gesetz im Sinne der Civil- prozessordnung ist jede Rechtsnorm.» — Ebből az okból a birodalmi perrend 512. §-a a következőleg határozza meg a törvény megsértését: «A törvény meg van sértve, ha valamely jogszabálv (Rechtsnorm) vagy egyáltalában nem, vagy nem helyesen volt alkalmazva».

Nem akarok e helyen a «Rechtsnorm» értelme és a német birodalmi perrend ezen §-ainak magyarázata körül keletkezett vitákra bővebben kiterjeszkedni. Csak azt akarom constatálni, hogy az idézett 512. §. alapján a Reichsgericht igyekvése mindig oda irányult, hogy a szerződés értelmezését anyagi jogszabályra vezesse vissza és a revisio körébe vonja. Ez a törekvés odáig megy, hogy a Reichsgericht egy sokat megbeszélt és megtámadott határozatában az okirat értelmezését felülvizsgálta azzal az indokolással, hogy «a megtámadott Ítélet részletes analysise útján kitűnt ámbár ez nem szembeszökő — hogy a biró az értelmezésnél oly jogi reflexiók uralma alatt állt, a melyek jogszabály megsértésére vezettek.» (Rocholl: Die Revision und ihre Grenzen, Zeitschrift für deutschen Civilprocess. X. kötet 314—316. lap.)

A német jogirodalomban a nézetek e tárgyban nagyon megoszlanak. Egyesek, mint Wächter, Stahl és Bocholt megtámadták a Reichsgericht ezen gyakorlatát és azt állítják, bogy a szerződés értelmezése mindig ténykérdés és soha sem lehet felülvizsgálat alapja. A Reichsgericht álláspontját védi Bolze és legújabban Danz is a jogügyletek értelmezéséről ez évben megjelent munkájában.

Látjuk tehát, hogy a külföldön évtizedek nem voltak elegendők a kérdés tisztázására. Nem lehet tehát csodálkozni azon, hogy a sommás eljárásnak életbelépte után nálunk a gyakorlat eleinte nem tudott mindjárt ebben a kérdésben megállapodni. A kir. Curia eleinte az 1895. év folyamán és az 1896. év elején több határozatot hozott, a melyek szerint a szerződések értelmezésének kérdése sohasem képezne jogkérdést. Az 1896. év kezdetén azonban megváltozik legfelsőbb bíróságunk gyakorlata.

в