Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 18. kötet (154-161. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 18. (Budapest, 1899)
Kolosváry Bálint: A közszerzemény biztosítása [155., 1899]
31 megnyugvást nyújthat ugyan, de mindazon esetekben, hol a házastársak vagyoni élete, gazdálkodása, nem a külön-külön önálló szerzésekben, hanem a szó szoros értelmében való együtt munkálkodásban jelentkezik, (tehát úgy a miként a földművelő paraszt ember, a kisiparos, napszámos, gyári munkás, kiskereskedő stb. házaspároknál) s a hol a megtakarított javak kezelése is rendesen együttes vagy egyoldalú szokott lenni: a házasfelek kölcsönös közszerzeményi érdekeinek biztosítása annyira égető szükségkép jelentkezik, hogy egyedül a kezelési és rendelkezési jog szabályozása alapján sikerrel meg nem oldható. Az ily közösen létrehozott közszerzemények egyébiránt bármely társadalmi osztályban is gyakran előfordúlnak, mert hisz az, hogy az asszony együtt munkálkodik férjével a család vagyoni biztonságának erősítésén, shogy a nő házvezetői működése a rendes háztartás vagyon-conserváló jelentőségén súlyban s fontosságban jóval felülemelkedik nem egyedül az apró existentiák körében otthonos dolog. Ezek azok a motiváló momentumok, melyek a közszerzemény biztosításának általános tanában a de lege lata is megállapítható biztosítékokon, nevezetesen a kezelési és rendelkezési jogon kívül azon további biztosítási alapok fölállítására utalnak, melyek a közszerzeményi javak keletkezésük szerinti distinctiójából veszik kiindulási pontjukat. Ezek a szempontok részben csak de lege ferenda állíthatók fel, részint azonban, főleg erre a kiindulási pontra vonatkozólag, de lege lata is megállanak. Arról van szó nevezetesen, hogy a közszerzeményi igények biztosítása tekintettel arra, hogy a közszerzeményi igény milyen természetű közszerzeményi javakra vonatkozik: tágabb körben eszközöltessék, mint azt a kezelési és rendelkezési jognak jelenlegi szabályozása megengedi. Álláspontunk az, hogy azokra a közszerzeményekre nézve, melyek a házasfelek birtokába, az ők elkülönült, önálló vagyonszerző működésük következtében jutottak: biztosítás csak any- nyiban foghat helyet, a mennyiben mindenik a maga szerezte közszerzemény feletti kezelést és rendelkezést a maga számára követelheti. Ezenkívül az ilyen közszerzeménynél egyébnek helye nincs. Nincs azért, mert egyrészt előbbi jogunk, mely a házasság tartama alatti biztosítást egyáltalában nem ismerte, s a kezelés szerzés szerinti megosztottságának követelhetését is (3
