Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 18. kötet (154-161. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 18. (Budapest, 1899)

Kolosváry Bálint: A közszerzemény biztosítása [155., 1899]

30 jiik, egyelőre még a jogfejlődés fokozatos, lassú menetét feltét­lenül igen megzavarná. Mielőtt a részletes indokolásra áttérnék, még a biztosítás tágabb körű alkalmazásának elől jelzett eseteire vonatkozólag tartozom pár megjegyzéssel. Ez esetek azok, melyekben az ösz- szes közszerzemények egy kézben vannak, rendesen a férjnél, az ő kezelese és rendelkezése alá bocsátva. Itt az első és leghaté­konyabb biztosítási eszköz az, hogy a nő a férje kezei közt ve- „ szélyeztetett közszerzeményét (t. i. azt, melyet ö szerzett) on­nan ki és a maga kezelése alá vonhassa. Ez esetben aztán ugyanaz a helyzet áll elő, mint a már tárgyalt viszonyok közt, vagyis ott állunk, hogy a biztosítást a kezelési és rendelkezési jognak jogszerinti visszaállítása után hatékonyabban érvénye­sülni nem engedjük. Erről egyébiránt csak de lege ferenda lehetne beszélni. A közszerzeményi biztosításban rejlő méltányossági eszme különben is nem annyira a külön-külön szerzett közszerzemé­nyek biztosítására, mint inkább arra a közszerzeményre irá­nyúi, mely az ily nemű vagyonnak typicus alakja, azaz az együtt, a közösen és nem külön-külön szerzett közszerzeményre, melyet nem a házas élet közösségéből vont fictio, hanem maga a tényleges együttműködés tesz azzá. Az eddigi eredményeket röviden összefoglalva, helyesnek tartjuk tehát joggyakorlatunknak azt a mai álláspontját, hogy a közszerzeményi vagyon kezelése és az a fölötti rendelkezési jog azt a házasfelet illesse, a kinek éppen szerzői tevékenységé­ből az származott, mert ha ennek ellenére a házasfelek a keze­lésnek valamely más módját is fogadták el, illetve állapították meg: annak a jogszerű és jelzett állapot szerinti bármikori visszaállításában a kölcsönös közszerzeményi igények kellő biztosítása megvan. Számos esetben azonban — sőt az esetek legtöbbjében ez a rendezés sem jog- sem méltányérzetünket még ki nem elégít­heti. S ez a körülmény okvetlenül arra a belátásra kell hogy vezessen, miszerint a közszerzemény biztosításának kérdésében, a házasfelek külön-külön szerzett közszerzeményi jellegű szer­zeményeire nezve az a feletti kezelési és rendelkezési jognak a részletezett módon, és jelzett határok közötti szabályozása teljes Cí

Next

/
Thumbnails
Contents