Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 18. kötet (154-161. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 18. (Budapest, 1899)
Kolosváry Bálint: A közszerzemény biztosítása [155., 1899]
28 döntvényeiben is expressis verbis megtalálhatjuk. Magukban foglalják e következmények azt, hogy a közszerzeményes jellegű javaknak egyedüli és kizárólagos kezelője a férj, a kit ezek felett a javak felett az élők közötti korlátlan rendelkezési jog is megillet. A kérdés e már elavultnak mondható szabályozását legújabb joggyakorlatunk ama tapintatos s tagadhatatlanul az egész intézményre jótékony módosító hatással bíró, helyes kijelentései váltották fel, melyek több-kevesebb inkább csak stylaris semmint érdemi eltérésekkel, azt a lényeges elvet foglalják magukban, hogy a közszerzeményre nézve, a házasság fennállásának ideje alatt, a kezelés és rendelkezés joga azt a házastársat illeti, a kinek akár külön vagyonából, akár külön keresményéből, akár külön üzleti vagy pénzműveletéből az származott. A mint ez már többszörösen említve is volt. (Curia 1896 szept. 4-én I. G. 160. — Dtár III. f. VI. k. 92. sz. alatt. — Curia 1896 jun. 19-én. I. G. 141. sz. —- Dtár III. f. VII. k. 27. sz. alatt; — Curia 1896 decz. 18-án 332. sz. Dtár III. f. VII. k. 99. sz. alatt; — Búd. Táb. 1896 okt. 16. I. G. 200. sz. alatt. Lsd Dr. Térti Gyula: A budapesti kir. ítélőtábla felülvizsgálati tanácsának elvi jelentőségű határozatai. Bpest. 1898. I. köt. 217. sz. alatt. 296—299. lap.) Gyakorlatunk e ma már megszilárdultnak mondható álláspontja kizárttá teszi legalább annak lehetőségét, hogy az asszony oly közszerzeményi igényében szenvedhessen károsodást, mely közszerzeményi igény epen a saját maga által és a házasság alatt szerzett javakra vonatkozik. Ha ugyanis annak a vagyonnak a sorsa, mely a szerzés időpontja és minősége szerint közszerzeményi jelleggel bír, s melynek alapját az asszony különvagyona, avagy ennek jövedelmei, vagy a szó szoros értelmében, saját vagyonszerző munkássága és igyekezete képezi, az ő kezeibe van letéve: a könnyelmű férj pazarlásának, gondatlan kezelésének veszélye e vagyont sem állagában, sem részeiben nem veszélyeztetheti. S így e vagyon együttmaradása és a házasság végéig való conservatiója erről az oldalról legalább biztosítva van. Nagy jelentősége lehet a közszerzeményes vagyon, ezen a szerzés szerinti megosztott kezelésének különösen oly esetben, mikor a másik fél kevésbbé bír érzékkel és képességekkel a vagyon megőrzéséhez, s így legfelsőbb itélőszékünk 60
