Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 18. kötet (154-161. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 18. (Budapest, 1899)
Kolosváry Bálint: A közszerzemény biztosítása [155., 1899]
27 is alapvető jelentőségű, mint a melyen a biztosítás általában való megengedhetősége és mértéke megfordul. Ugyanis: a biztosítás maga, a mennyiben jogok fentartá- sára vonatkozik, lényege és tartalma szerint nem jelent egyebet, mint jogkorlátozási. Ezért szükséges, hogy az alanyi közszerzeményi jognak a bár a tárgyi közszerzeményi jog megvonta határok közötti megnyilatkozásai elébe, a mennyiben a biztosítást tekintettel a másik és egyenlően jogosult fél érdekeire elfogadjuk, bizonyos korlátokat szabjunk. E korlátok: a közszerzemény biztosításának eszközei. A biztosítási eszközök és módok alkalmazási köre már most hol tágabb, hol pedig szőkébb terjedelmű lesz, a szerint, hogy a közszerzeményi vagyon az adott esetekben minő rendszer mellett kezeltetik. Világos dolog ugyanis, hogy mindazon esetekben, melyeknél a szerzötények végrehajtása szerint kiilön- külön kezelik a házasfelek saját és közszerzeményi jellegű szerzeményeiket annak szüksége, hogy pl. az asszony saját maga által tett közszerzeményei a férj ellenében biztosíttassanak, nem forog fenn, s így itt a hiusítás legfelebb arra vonatkozhatnék, hogy a férj meg ne biztosítsa feleségének azt a közszerzeményi jogát, mely az asszonyt a férj által szerzett közszerzemény felére illeti meg. A hol azonban az összes közszerzemények a kezelés tekintetében egy kézben vannak összecsoportosítva, az abban részt nem vevő házasfél érdekei az esetleges «elkezelés» ellen a biztosításra nagyon is rászorulnak, s így az ilyen eseteknél már a biztosításnak is tágabb körben kell helyet fognia. A mennyiben pedig e két kezelési rendszer vegyesen fordúl elő, s bizonyos külön közszerzemények külön is kezeltetnek, mások pedig egyedül a férj vagy nő által annyiban a biztosítás terjedelme is megfelelően alakúi s oly mértékben kell érvényesülnie, a milyenben a kezelés megosztottsága, kétfélesége megkívánja. A legelői említett esetekben a közszerzeményi vagyon azzal a kezelési módjával állunk szemben, mely egyenes ellentétben áll a nemesi jogban uralkodó főszerzeményes theoria következményeivel, melyeket többen jogi íróink közöl különböző czí- mek alatt a jobbágyok és városi polgároknak a nemesitől élesen elhatárolt jogába is át akartak vinni, s melynek határozott kifejezését régebbi joggyakorlatunkban és legf. itélőszékünk 59
