Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 18. kötet (154-161. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 18. (Budapest, 1899)
Fodor Ármin: A jogügyletek értelmezése a felülvizsgálati eljárásban [154., 1899]
határozatai között olyat is találunk, a mely kimondja, hogy nem ténykérdést, de jogkérdést dönt el az az ítélet, a mely valamely jogügyletet nem a szerződő felek akaratával, hanem a törvénynyel való viszonyában értelmezi, annak törvényes jellegét félreismeri. Kirívó tévedéseket a belga semmitőszék is orvosol ; és Scheyven fentidézett munkája is, miután az általános szabályt a fentiekben felállította, a határozatok felsorolása kapcsán megjegyzi, hogy «minden ügynek különleges természete, a mód, a hogy a megtámadott határozat indokolva van, gyakran nagy befolyást gyakorolnak arra, hogy a semmiségi jogorvoslatnak helyt adnak-e vagy nem». (I. m. 88. 1.) Az olasz joggyakorlat nem tudott eddig megállapodni ebben a kérdésben. A nézetek ingadozásához még hozzájárult az, hogy az öt olasz semmitőszék mindegyike is más-más álláspontot foglalt el. Míg a firenzei semmitőszék mereven elutasítja magától a jogügyletek értelmezését, a torinói és a nápolyi semmitöszékek helyet adnak a semmiségi panasznak, ha az ítélet a szerződés világos rendelkezéseit rosszul értelmezte, azonban nem adnak neki helyet, ha a szerződés szavai homályosak voltak. Joggal tették ez ellen azt az ellenvetést, hogy az mindig egyéni, vájjon a szerződés szavai világosak-e vagy nem. A mi az egyik bírónak világos, az a másik szerint értelmezésre, magyarázatra szorul; és azon kijelentés, hogy a szerződés világos, már maga is a szerződés értelmezése. Saredo az olasz jogászok általános felfogását híven tükrözteti vissza, mikor azt mondja: «Adhuc sub judice lis est: és nem is lesz egy könnyen megoldva. Bizonyos, hogy ha azon elvek szigorú álláspontjára állunk, a melyeken a cassatio intézménye alapszik, akkor az a tan, a mely a jogügyletek értelmezését a cassationalis bíróság hatásköréből kizárja, sokkal logicusabb. De ha a dolgok természetét tekintjük, a mely erősebb mint a törvényhozó akarata, akkor a tan, a mely a jogügylet értelmezését bevonja a cassationalis eljárás körébe a czélból, hogy módot nyújtson a legfelsőbb bíróságnak az igazságtalan ítélet helyre- igazítására, jobban összhangzik a bírói hatalom feladatával.» (Istituzioni di procedura civile. Firenze 1888. Volume II. 69. 1.) A német birodalmi perrend 511. §-a szerint «a felülvizsgálat csak arra alapítható, hogy a határozat birodalmi törvénynek vagy oly törvénynek megsértésén alapszik, melynek érvényességi terű5 5
