Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 18. kötet (154-161. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 18. (Budapest, 1899)
Fodor Ármin: A jogügyletek értelmezése a felülvizsgálati eljárásban [154., 1899]
4 következmények, a melyeket a ténykérdés bírája az általa con- statált ténykörülményekből levont, jogilag helyesek-e (juridiques). Ez a szabály, a mely a gyakorlati alkalmazásban sok nehézségre adott okot, és nagy számot képeznek a semmitőszéknek azon határozatai, a melyek megvonják saját és a felebbezési bíróságok hatáskörének határvonalait». (Traité élémentaire d’organisation judiciaire, de compétence et de procédure. Paris 1885. 1033. és 1034. lap). Ellentétes álláspontot foglal el ebben a kérdésben a belga semmitőszék, a mely a jogügyletek értelmezését teljesen kizárja hatásköréből. Legyen szabad ezen álláspont megvilágítására is egy belga írónak szavait idéznem. «Belgiumban» — Írja Schey- ven a semmiségi panaszról szóló munkájában — «a ténykérdés birájának souverainitása a jogügyletek értelmezése körül sokkal jobban van megőrizve minden következményeiben, mint Franczia- országban. Dalloznak Bépertoire-ja (lásd Cassation, Nr. 1581.) a franczia semmitőszék joggyakorlatának ismertetésénél consta- tálja és helyesli, hogy a semmitőszék jogszabályozó hatásköréből nem zárja ki a bíróságoknak a jogügyletek értelmezésére vonatkozó megállapításait, midőn ezen megállapítás elemeit azon szerződés határozmányaiból merítették, a mely a semmitőszék szemei előtt van. Mi csak e Pasicrisie beige (belga határozat- gyűjtemény) lapjaira utalunk azon számos határozat megjelölése végett, a melyekben a mi semmitőszékünk hatáskör hiányából visszautasított semmiségi panaszokat azért, mert a megtámadott határozat a szerződések souverain interpretatióján alapult. Kétségtelen, hogy sok tévedés maradt ilykép orvosolatlanul, de a törvény elégnek találta a két fok garancziáját; a legfelsőbb bíróságnak nem képezi feladatát, hogy a törvényhozó müvét átdolgozza, ellenkezőleg neki azt nagyobb hűséggel és szigorral kell alkalmaznia, mint bármely más hatóságnak. Minden hatalomnak első kötelessége, hogy hatáskörén belül maradjon. Ennek a ma oly szükséges elvnek legcsekélyebb megsértése nagyobb bajt idézne elő, mint a minőt a Dalloz által helyeselt theoria ki akarna kerülni». (Traité pratique des pourvois en cassation. Bruxelles 1866. 84. lap.) Azonban ezen ily mereven felállított szabály nem érvényesül feltétlenül a belga gyakorlatban sem. A belga semmitőszék 4 V.
