Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 18. kötet (154-161. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 18. (Budapest, 1899)
Kolosváry Bálint: A közszerzemény biztosítása [155., 1899]
8 fele közszerzeményi fél rész czímén a házasság felbomlásakor a feleséget fogja illetni. Mivel azonban mindenik házasfél az általa szerzett közszerzeményekről teljesen szabadon rendelkezhetik s csakis abban van megszorítva, hogy e szerzemények felerészét, mely közszerzemény czímén házastársát illetendi, halál vagy a házasság felbontása esetére való hatálylyal el nem idegenítheti: a szabad rendelkezéssel szemben ez az elidegenítési tilalom biztosítékot képez, a mennyiben az a sanctio fűződik hozzá, hogy az ilyen közszerzeményi igényt sértő halálesetére -szóló intézkedések érvénytelenek. Élők között azonban a közszerzemény feletti rendelkezésnek nincsenek korlátái, úgy hogy a másik fél közszerzeményi igénye és a szerző fél rendelkezési joga diametralis ellentétbe jutnak egymással. A kérdés, e részében, oly természetű, hogy valamely kiegyenlítésszerű megoldást nem tűr, s vagy megtagadjuk a szerzőiéitől teljesen a független rendelkezési jogot, vagy utat kell engednünk e jog szabad érvényesülésének. Nem ugyan azért, mintha elvileg ki volna zárva az, hogy a házasság alatti különszerzést a szó szoros értelmében vett együttszerzéssel e tekintetben azonos szempontok alá nem vonhatnék; de azért, mert úgy régebbi mint újabb jogunk e részben elfoglalt határozott álláspontjától teljesen e) nem tekinthetünk. Csakis ama kivételes jellegű esetekben lehet helye a rendelkezési jog flagrans korlátozásának, a közszerzemény érdekében, mikor az illetőnek akár minden vagyona is zár alá helyezhető, mértéktelen pazarlás vagy a vagyonnal absolute bánni nem tudás okán, holott is a cselekvőképesség korlátozása általános jogtételből folyó szükségszerűség ; s egyúttal a netáni közszerzeményi érdekekre tekintettel méltányosság is, mert a nem pazarló házasfélnek szintén lehet tetemes közszerzeményi vagyona, melyből a pazarló házastárs a maga részét annak idején megkapja. A második esetben, hol a közszerzeményi vagyon kezelése mintegy szokás, vagy békés egyetértés következtében a férj kezeiben van: a biztosítás eszközei és módjai szélesebb körben mozognak. Bizonyos tekintetben hasonló szempontok uralják a közszerzeményi igények biztosításának ezt a körét, mint pld. a férjre bízott női különvagyon esetében. így azon az alapon, hogy a közszerzeményi vagyon kezelése mindig azt a házasfelet 40
