Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 18. kötet (154-161. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 18. (Budapest, 1899)
Kolosváry Bálint: A közszerzemény biztosítása [155., 1899]
5 kozó s egymástól különböző érdekek valamennyiét absolut igazságossággal lehessen kielégíteni. A jog feladata ilyenkor nem is más, minthogy szabályainak ridegségét lehetőleg mitigálja s ne hagyja figyelmen kívül itt különösen azt, hogy a házasfelek közös és külön érdekeit a szeretetre és természetes vonzalomra alapított házassági viszonynál: más szempontok uralják, mint ott, hol két idegen személy egyszerű magánjogi viszonyáról van csak szó. Felesleges e helyen fejtegetnem, hogy mai társadalmi szervezetünkben, a szilárd alapokon nyugvó család anyagi biztonságához mily erkölcsi jelentőség fűződik; tisztán csak hátterét kívántam e pár vázlatos vonással jelezni a fölvetett kérdés horderejének, mert hiszen a mi a házassági vagyonjog egészére elmondatott, tulajdonképen az egész részleteire, a házassági vagyonjog kisebb-nagyobb körű intézményeire, s ez intézményeken belül, az egyes házassági vagyonjogi kérdésekre is vonatkozik. Sőt e részletkérdésekben még inkább szembeszökőbbé vál- hatik a jog tehetetlensége, melyet ugyanazon kör más viszonylatainak tülerélyes és határozott szabályozása semmiesetre sem parallelizálhat. Értekezésem tárgya is a házassági vagyonjognak egy ilyen, sokat vitatható kérdésével, a közszerzemény biztosításával foglalkozik. Fontosságát közönségesen kevesebbre szokták becsülni, mint a mennyire megérdemelné, habár miként az alábbiakban lesz szerencsém röviden megemlékezni róla, az irodalomban többszörösen foglalkoztak már vele, sőt a kir. curiának is van a közszerzeményi igények biztosítását illetőleg egy alapvető jelentőségű teljes-ülési határozata, mely jelenlegi joggyakorlatunknak irányát képviseli. (41. sz. teljes-ülési határozat.) A közszerzemény biztosítása nem jelent egyebet, mint annak megoldását, hogy az úgynevezett közszerzeményi igények érvényesülhetése elől miként háríttassanak el mindazon akadályok, melyek a közszerzemény feletti rendelkezési jog majd tágabb, majd szőkébb tartalmából kifolyólag: nem csak az egyik házastárs a nő, hanem mindkét házasfél közszerzeményi érdekeinek nagymérvű csorbulását, sőt esetleges teljes megsemmisülését is okozhatják. A megsemmisüles veszélye a közszerzeményt bárminő kezelés mellett is mindig fenyegeti. 37
