Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 18. kötet (154-161. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 18. (Budapest, 1899)
Kolosváry Bálint: A közszerzemény biztosítása [155., 1899]
6 Jogunk szerint ugyanis a közszerzemény, mely a házas együttélés alatt tett külön-külön vagy együttes szerzeményeknek az összessége, a házasság folyamán az illető közszerzeményi javakat szerzett házasfélnek áll kezelése és rendelkezése alatt.* A kezelésnek és rendelkezésnek ez a joga pedig az elidegeni- tések, megterhelések minden alkalmas módjára kiterjed s korlátozása csak annyiban áll fönn, hogy egyik házasfél sincs jogosítva az általa szerzett közszerzemény azon feléről, mely a házasság felbomlása után a másik házasfelet illetendi meg, halál vagy a házasság felbomlása esetére szóló hatálylyal rendelkezni, mert ez az ezen időpontban realizálandó közszerzeményi jogosultságnak egyenes sérelmére szolgálna. Ezt fejezi ki már az 1840 : VIII. t.-cz. 14. §-ais, eltiltván a férjet attól, hogy feleségét a közszerzeményből végrendeletileg kizárja. A tényleges élet azonban e jogtétel értékét és biztosító hatályát a minimumra szállítja le. Rendes körülmények között a házasfelek minden vagyonát, hallgatag vagy kifejezett beleegyezés folytán a férj szokta kezelni. 0 gazdálkozik a közszerzeménynyel is, ha van. S mert e gazdálkodást számadás kötelezettsége nem kiséri, a nő mindig ki van téve annak, hogy vagyonában egyáltalában, s nem csak közszerzeményében — károsodást szenved. Ez a körülmény az oka annak, hogy valahányszor közszerzeményi igény biztosításáról vagy magának az igénynek sérelméről van szó : mindig a feleség közszerzeményi érdekeinek hathatósabb támogatására és védelmére kell gondolnunk, s bár elvileg a kérdés teljesen viszonylagos volna férj és nő között tényleg mégis inkább csak a nők kérdésévé válik. * Curia 1896. szept. 4-én IC. 160. sz. : #A közszerzeményre nézve a házasság fennállásának ideje alatt a kezelés és rendelkezés joga azt a házastársat illeti, a kinek akár különvagyonából, akár különkeresményéből, akár külön üzleti vagy pénzműveletéből az származott.» Dtár. III. f. VI. k. 92. sz. Ugyanígy: Curia '1804. IC. jun. 14-én 141. sz. Dtár. III. f. VII. k. 27. sz. Ugyanígy: Curia 1890. IG. decz. 18-án 382. sz. Dtár. III. f. VII. k. 99. sz. Ugyanígy: Búd. Táb. 1896. okt. 16-án IG. 200. sz. a. Dr. Térti Gyula: A bpesti kir. it. tábla felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. I. k. Bpest. 1898. 217. sz. 296—299. lap. stb. 38
