Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 18. kötet (154-161. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 18. (Budapest, 1899)
Kolosváry Bálint: A közszerzemény biztosítása [155., 1899]
4 bele, s hogy ez a «consortium omnis vitae, divini ac humani juris communicatio» a maga vagyoni vonatkozásaiban a legnehezebb törvényhozási matériák közé tartozik, ha egyéb nem, a különböző külföldi jogok szabályozásai is eléggé igazolják. Nincs az a magánjogi codex, melynek különböző részei között ne éppen a házassági vagyonjog ellen intézték volna a leghevesebb támadásokat. A franczia Code Civil «contrat de mariage» ez. fejezete ellen manap már, mint köztudomású, nem csak egyes jogtudósok időnkénti nyilatkozatai jelzik a közvélemény elégedetlenségét, de a reformok kiküzdése, s a Code módosítása érdekében a társadalom, az úgynevezett feministák nagy táborán kívül, egész szervezeteket állított síkra. Példakép említem, hogy a Párisban székelő «Ligue pour le relévement de la moralité publique» programmjának legfontosabb része oda irányul, hogy a franczia férjes nők elnyomott helyzetén segítsen, s hogy a «puissance maritale» intézményének, különösen vagyonjogilag bántó következményeit a Codeból kiküszöbölje, így van ez kisebb-nagyobb mértékben mindenütt, hol a közönséges magánjog a franczia; vagy a hol a magánjogi codex a Code Napoléonnak alapjában véve egyszerű másolata, utánzataképpen tekinthető. — Nem más a helyzet Németországban sem. A példátlan alapossággal és óvatos körültekintéssel készült új Bürgerliches Gesetzbuch házassági vagyonjoga felett, nagyon sokan pálezát törtek már is, jóllehet a csak 1900-ban hatályba lépő törvénykönyv gyakorlati értékéről aligha lehetne életbelépése előtt véglegesen ítéletet mondani. Báhr Ottó pld. így nyilatkozik róla: «Einen der schwierigsten, aber gewiss auch einen der mindest gelungenen Theile des bürgerlichen Gesetzbuchs bűdet das eheliche Güterrecht». A dolog egyébiránt könnyen megmagyarázható. A házassági vagyonjog önmagában hordozza azt a veszélyt, hogy bármily minutiosus szabályozása is kétélű lehet. Jogilag kifogástalan, logicus constructio, mely azonban éppen tán e mintaszerü- ségével idézi elő a jog és érzelmeink közt azt a collisiót, mely egyes concret esetek szerint méltány- és igazságérzetünknek legmélyebb sérelmére szolgál. Vagyis a házassági vagyonjog az a terrenum, melyben legkevésbbé lehet megközelíteni a törvény- alkotás ideálját, hogy t. i. a valamely életviszonyban összetalál36
