Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 18. kötet (154-161. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 18. (Budapest, 1899)
Fodor Ármin: A jogügyletek értelmezése a felülvizsgálati eljárásban [154., 1899]
16 minden esetben könnyű megvonni a határvonalat objectiv jogszabály és egyéni jogosítvány között. Azonban, ha a jogügyletet nem is tekintjük általában jogszabályt alkotónak, kétségtelen, hogy minden jogügyletnél a felek dispositiója részben törvényes alapját, részben kiegészítését találja az objectiv jog szabályaiban és ennélfogva vannak oly esetek, a midőn a bíró a subjectiv szerződési jog helytelen megítélése által objectiv jogszabályt is sért (az értelmezési szabályoktól egyelőre el is tekintve). Kétségtelenül anyagi jogszabály megsértése forog fenn, ha a bíró a felek megállapodásait nem veszi figyelembe oly esetben, a midőn az objectiv jog a felek dispositioinak érvényt biztosít. Egyes franczia semmitőszéki határozatok szerint ebben az esetben anyagi jogszabály megsértése csak akkor forog fenn, ha a bíró az ítéletben világosan kijelenti, hogy a szerződési megállapodást mellőzi, de nem forogna fenn anyagi jogszabály megsértése akkor, ha a bíró csak hallgatag nem veszi figyelembe a felek megállapodását. Más franczia semmitőszéki határozatok, valamint egyes olasz semmitőszékek gyakorlata viszont megkívánják, hogy a szerződési megállapodás, a melyet a bíró ilykép mellőzött, világos és vitán kívül álló legyen. Nézetem szerint mindezek a korlátozások — legalább a mi jogunk és a német jog szempontjából — nem helyesek. Ha az anyagi jog a felek megállapodásainak érvényt biztosít, és a bíró ennek daczára e megállapodást figyelembe nem veszi, akkor minden esetben mellőzi az anyagi jogszabályt, akár tudatosan, akár tévedésből vagy elnézésből történt az. Az a körülmény, hogy a bíró nem jelentiki kifejezetten, hogy valamely anyagi jogszabályt nem alkalmaz, nem akadályozza a felülvizsgálatot, a melynek nem az a czélja, hogy a bíró kijelentéseit az objectiv jogi tételekről helyreigazítsa, hanem az, hogy a bírónak az anyagi jogba ütköző rendelkezését megváltoztassa. De nem képezheti a jogszabály megsértésének criteriumát az sem, hogy a szerződési megállapodás, melyet a bíró mellőzött, világos és vitán kívül álló legyen. Joggal támadták meg ezt a tételt a franczia és olasz írók azzal az érvvel, hogy az a körülmény, vájjon a megállapodás világos-e vagy nem, már mérlegelés eredménye, mely hol us
