Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 18. kötet (154-161. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 18. (Budapest, 1899)
Fodor Ármin: A jogügyletek értelmezése a felülvizsgálati eljárásban [154., 1899]
13 nyos ügyek törvényes szabályozását Horvátország önkormányzati jogának tart fenn. Ily jogszabályok továbbá például azok, a melyek a lakbérleti szabályokban foglaltatnak, a melyeknek megállapítására az 1881 : LIX. tcz. 93. §-a a törvényhatósági joggal felruházott és a rendezett tanácsú városokat felhatalmazza. Mindezekben az esetekben a jogszabály nem foglaltatik teljességében azon törvényes szabályban, a mely a felhatalmazást tartalmazza, hanem a jogszabály teljességéhez szükséges, hogy az, a ki ily felhatalmazás alapján rendelkezni van jogosítva, ezt a törvényes felhatalmazást saját rendelkezésével egészítse ki, azaz: a törvényben foglalt felhatalmazás és a felhatalmazott rendelkezése együttesen alkotja a jogszabályt. Épp így van ez a jogügyleteknél is. A törvénynek azt az intézkedését, a mely szerint a felek maguk szabályozhatják jogviszonyukat, kiegészíti a feleknek jogügyleti rendelkezése, és csak e kettő együttesen alkotja a jogszabályt, a melyet a bíró a concrét esetekben alkalmazhat és alkalmazni köteles. Az a törvény, illetőleg az a szabály, a mennyiben nincs törvényben, a mely a szerződéseknél a felek dispositiójának tért enged, egészen üres schéma, abban önmagában semmiféle jogszabály nincs, a jogszabályt tulajdonképen csak a felek hozzák létre. Erről könnyen győződünk meg, ha a bírói Ítéletet veszszük figyelembe, a mely ily esetben létre jön. Minden Ítélet egy syllogismus, a propositio major a jogszabály, a propositio minor a tény, és ebből aztán, mint consequentia, folyik a jogi következmény, a jogi Ítélet, a döntés. A büntető jogban ez a kérdés egészen tiszta, és a német irodalomnak tévedései ebben a kérdésben főkép onnan eredtek, hogy azon írók, a kik a normák teóriáját kifejtették, a büntetőjogból indultak ki, és csak ezután mentek át a magánjogra. Vegyük a büntetőkönyv bármely para- graplmsát, például, hogy mi a lopás? A törvény azt mondja, hogy lopás az, ha valaki idegen ingó dolgot másnak birtokából vagy birlalatából, annak beleegyezése nélkül, azon czélból vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa. Ez a propositio major. Ez megállapít egy hypothetikus tényt, t. i. azt, hogy valaki idegen ingó dolgot másnak birtokából vagy birlalatából elvesz el- tulajdonítási szándékkal. Ha ez a tény megvan, akkor arra a 13
