Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 18. kötet (154-161. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 18. (Budapest, 1899)
Fodor Ármin: A jogügyletek értelmezése a felülvizsgálati eljárásban [154., 1899]
n jogtétel magaslatára, hanem meghagyja azt a tényállás körében mindazokkal a gyakorlatilag fontos következményekkel, a melyekkel a tény és jogkérdés különbsége jár, «das dispositive Eecht erhebt nicht den individuellen Willen auf das Niveau des Kechtssatzes, sondern es belässt ihn im Bereich des gesetzlichen Thatbestandes mit allen den praktisch hochwichtigen Konsequenzen dieses Gegensatzes». (Des Gegensatzes der That und Bechtsfrage.) Újabban azonban más nézet is nyilvánult. Ryк egy 1885-ben megjelent értekezésében bizonyítja azt a tételt, hogy a jogügylet objectiv jogot alkot. Danz jénai egyetemi tanár és a felebhezési bíróság tagja a jogügyletek értelmezéséről írt nemrég megjelent munkájában terjedelmesen fejti ki azt a tételt, hogy a jogügylet lex, norma. Ennek a nézetnek hívei álláspontjuk igazolására a következőket hozzák fel: Hogy valamely jogi következmény, jogi hatás beálljon, szükséges oly jogszabály, a mely bizonyos tényálláshoz jogi következményt fűz. Jogszabály nélkül soha sincs jogi hatás, és miután a bíró az Ítéletben valamely subjectiv jog létezését vagy nem létezését, tehát valamely jogi hatás beálltát vagy be nem állását mondja ki, ennélfogva a bírónak ítéletét mindig jogszabályra kell alapítani. A jogszabályok azonban különbözők. Némelyek magukban foglalják a ténykörülményeket, a melyekhez a jogi hatás fűződik; mások ellenben csak fölhatalmazásokat foglalnak magukban, maguk nem szabályozzák az anyagot, hanem a jogszabály felállítását másokra bízzák; így, ha az állam valamely közjogi személyt felhatalmaz, hogy bizonyos ügyeket maga szabályozzon. Ez utóbbi esetben a kérdéses joganyag részére jogszabály csak akkor keletkezik, ha az ilyként felhatalmazott személy felállítja a szabályokat. Hogy ezek a jogszabályok nem hatályosak az állam minden lakójára, hanem csak egy bizonyos körben, ez nem változtatja meg jogszabályi jellegüket, mert hiszen abban az esetben például a német birodalom egyes országainak törvényei sem alkotnának a birodalmi törvényekkel szemben objectiv jogot, vagy például nálunk a horvát törvények sem alkotnának objectiv jogszabályokat az 1868: XXX. tcz. 48. §-ával szemben, a mely bizo12
