Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 18. kötet (154-161. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 18. (Budapest, 1899)
Fodor Ármin: A jogügyletek értelmezése a felülvizsgálati eljárásban [154., 1899]
11 a szerződési jogszabály (lói du contrat) a Code civile idézett 1134. §-a értelmében a törvény-szabálylyal egy tekintet alá esik és semmiségi panasz alapjául szolgálhat. Bizonyos ingadozásokat azonban időről-időre tapasztalunk. Hol azt mondja a sem- mitőszék, hogy az Ítéletet csak akkor lehet megsemmisíteni, ha a szerződés világos és határozott értelmét változtatta meg; hol azt mondja, hogy különbséget kell tenni a szerződési jogszabály megsértése és helytelen megítélése (mai jugé) közt, hol azt mondja, hogy a szerződési jogszabály csak akkor van megsértve, a mikor az Ítéletben kifejezetten meg van mondva, hogy a bíró valamely okból eltér a felek megállapodásától. A franczia jog- gyakorlat e téren nagyon gazdag; egységes elvet mereven keresz- tülvive abban nem találunk. Az a franczia tan, hogy a szerződés jogügylet és egyáltalában a lex privata, a felek megállapodásai objectiv jogot állapítanak meg, áthatott Németországba is és érvényesülni kívánt a német birodalmi perrendtartás alkotásánál. A német birodalmi perrendtartás második tervezete, az 1872-ik évi tervezet, a szerződések értelmezésének kérdését a felülvizsgálat körébe bele vonja és indokolásában azt mondja: «Das Rechtsgeschäft ist dem Gesetze vergleichbar: soweit seine vom Rechte anerkannte Dispositionen reichen, soweit es berechtigt, oder verpflichtet, setzt es Recht — eine Anschauung, welche sowohl im römischen, als auch im französischen Rechte zum Ausdruck gelangt ist», magyarul: «A jogügylet összehasonlítható a törvénynyel: a meddig а jog által elismert rendelkezései terjednek, a mennyiben jogosít vagy kötelez, jogot alkot; ez a felfogás úgy a római, mint a franczia jogban kifejezésre jutott». A német jogtudományban az ellenkező nézet jutott érvényre. Az irók legnagyobb része azon a nézeten van, hogy a szerződés, a lex privata, nem alkot objectiv jogot. Csak egyet akarok közülük idézni, Wachot, a ki röviden ily- kép összegezi a német jogtudomány eredményét ebben a kérdésben: «Die Rechtsnorm ist der äussere, allgemein normative Wille, die gemeinverbindliche Vorschrift des Gemeinschaftslebens.» Az objectiv jogszabály az emberi közösség külső, általánosan szabályozó akarata, mindenkit kötelező szabványa. Ebből azt következteti, hogy a dispositiv jog nem emeli az egyéni akaratot a и
