Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 18. kötet (154-161. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 18. (Budapest, 1899)
Fodor Ármin: A jogügyletek értelmezése a felülvizsgálati eljárásban [154., 1899]
10 vény kötelességekké teszi, hogy a kormányhoz forduljatak törvénymagyarázó nyilatkozat végett. És mily nyilatkozatot tegyen a kormány erre ? Törvénymagyarázó nyilatkozat szükségképen feltételez már létező törvényt. Nem lehet tehát helye oly tárgyban, a melyet törvény még nem szabályozott. Nem maradna egyéb hátra mint új törvényt hozni, azonban világos, hogy új törvény nem szolgálhat indokul valamely megalkotása előtt hozott ítélet megsemmisítésére.» Merlin nagy tekintélyének sikerült nézetét a semmitőszék- nél érvényre juttatni. Úgy látszik, hogy a semmitőszék visszahökkent azon bonyodalmak elől, a melyeket az elvnek részéről történt merev felállítása előidézett volna. Először minden elvi kijelentés nélkül a rendes bíróságok souverain hatásköréhez utasított egyes szerződés értelmezéseket; végül egész határozottsággal kijelenti az elvet, hogy a lex contractus megsértése nem képez semmiségi okot. Ez az uj gyakorlat azonban nemsokára éreztette káros következményeit. Jogászkörökben mind általánosabbá vált az a vélemény, hogy a szerződések értelmezését nem lehet teljesen ellenőrzés nélkül az alsóbb bíróságok hatáskörébe utasítani. Ez a nézet azonnal túlsúlyra jutott, midőn az 1828. évi julius 30-iki törvény felruházta a bíróságot a törvény értelmezésének jogával és felmentette azt az alól, hogy a törvény értelmezése végett a törvényhozóhoz legyen köteles fordulni. Ezen törvény szerint az a feleb- bezési bíróság, a melyhez az ügy a semmitőszék másodszori határozata után harmadszori eldöntés végett került, teljes ülésben határoz és ezen határozat ellen ugyanazon jogkérdésben bárm;- kép döntsön is a felebbezési bíróság nem lehet újólag semmiségi panaszszal élni. Ezt az intézkedést, a mely szerint a felebbezési bíróságtól függött, hogy akarja-e követni a semmitőszék elvi eldöntését vagy nem,megváltoztatta az 1837 április 1-itörvény; e szerint a semmitőszék a másodszori semmiségi panasz felett teljes ülésben határoz és ha másodszor is ugyanazonokból megsemmisíti az ítéletet a bíróság, a melyhez az ügy visszakerül, a jogkérdésben a semmitőszék határozatát követni tartozik. Ezzel el volt hárítva minden akadály, a mely a szerződés értelmezésének kérdésében a felülvizsgálatnak útjában állott. Ezóta általános a íranczia jogtudományban az a szabály, hogy 10
