Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 17. kötet (150-153. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 17. (Budapest, 1899)
Dárday Dezső: Az ügyvédi díjak törvényhozási szabályozásának alapelvei és ezek alapján kidolgozott törvényjavaslatnak tervezete [150., 1898]
71 ben légből kapottak, mert sem az egyik, sem a másik rendszer az ügyvédi munka megfelelőségére semmi befolyással nincsen. Az ügyvédi munka niveauja, a mint azt az angol és román nemzetek példája mutatja, melyeknél az ügyvéd a cliens patro- nusának érzi magát és megveti a díjak per útján való behajtását, tisztán az ügyvédség anyagi helyzetétől függ és nem a díjszabástól, a mely az említett országokban épp oly kevéssé van helyes alapokon megalkotva, mint a Német birodalomban vagy Ausztriában. Az anyagi helyzet javítása pedig sem az átalány, sem a különdíjrendszerrel és általában a kötelező díjszabással semmiben sem függ össze, hanem tisztán a szabadverseny következményének, a versenyárak fentartása vagy megszüntetésének kérdése. Mindezeket röviden összefoglalva, azon mindenütt nagy vitákat provokált kérdésre, hogy az ügyvédi díjakat szabályozó tarifák tételei «különtételek» (Einzelgebühr, v. Sondergebühr) vagy «átalánytételek» (Bauschgebühr) szerint legyenek-e alakítandók, a felelet az, hogy: a helyes rendszer csakis vegyes rendszer lehet. Ezzel elértünk az ügyvédi díjkérdésnek par excellence díjszabási oldalához, t. i. oda, a hol már most az a feladat, hogy megkeressük azt a vegyes díjszabási rendszert, a mely a gazdaságelméleti alapon levezetett követelményeknek megfelelni alkalmas és képes. Ezzel ismét egy másik ismeretágra, t. i. a tarifálás tudományának terére kell átmennünk. Ugyanis díjszabási szabályok, bár az ügyvédi munkadíjakra alkalmazottan nem, hanem mint általános díjszabás elméleti szabályok már léteznek és gyakorlatilag is sűrűn alkalmaztatnak, nem ugyan az igazságszolgáltatás ágával kapcsolatosan, hanem különösen a pénzügyit, ú. m.: adó, pótlék és illeték, továbbá forgalmi, ú. m.: vasúti és hajózási, végül pedig a mező- gazdasági közigazgatás terén, ármentesítési, vízszabályozási, szőllőtelepítési, fásítási stb. stb. ügyekkel kapcsolatosan. Előrebocsájtom, hogy a tarifaképzés két fő csoportját a szerint lehet megkülönböztetni, hogy: 1. a főszempont egy előre megállapított fix jövedelem szerzése-e, azaz : adót szedni a kö17. Adórendszer és magánjogi rendszer vagyis üzleti díjszabás. 71
