Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 17. kötet (150-153. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 17. (Budapest, 1899)
Dárday Dezső: Az ügyvédi díjak törvényhozási szabályozásának alapelvei és ezek alapján kidolgozott törvényjavaslatnak tervezete [150., 1898]
ha csak nem akarja egy perrel cliensét elveszteni, ki más ügyvédhez fordul mindjárt ezen per alkalmával. Azon panaszt már érintettem, mely szerint tudniillik az ügyvédek egy része könyörtelenül felhasználja az adósnak minden mulasztását, hogy költséget okozzanak nekik, sőt hogy ezt czélzatosan iparkodnak elérni, különösen vidéki ügyvédek azáltal, hogy az általuk nagyon jól ismert oly időpontok kikerülésével, melyekben pl. a paraszt alperes fizetni tudna, minők vásár, aratás, szüret stb., maguk biztatják őket, hogy most ne fizessen. A más időkre önhatalmúlag adott halasztási határnapokon azután, melyek fizetés nélkül járnak le, azonnal biztosítanak maguknak akár peres akár perenkívüli úton bizonyos díjösszegeket, iparkodván ily módon, hogy maga a tulajdonképeni tartozás mennél később teljesíttessék, mert az ügyvéd azalatt perköltségeket gyümölcsöztet és ekként sokszor a kezei közé került alperes anyagi romlását idézi elő. Mindennapi dolog az, hogy 20—30 frtos ügyekben ily módon 40—50 fid perköltség lesz biróilag megállapítva és perenkívül kikötve, sőt meg is fizetve ; nem ritkán még több is. Kizárólag az ügyvéd anyagi helyzetének áldatlan voltára vezetendők vissza mindazon panaszok okai is, melyek az ügyvédek ellen merülnek fel egyes esetekben különböző visszaélések miatt. Csak emberi dolgok ezek. Ép úgy, mint a hogy a megbizó azon hátrányt, mely reá abból származik, hogy jogos követelését csak per útján képes behajtani áthárítja az ügyvédre, kitől a perköltségből perczenteket biztosít magának, ép úgy az ügyvéd is az adósok szorult helyzetét igyekszik kihasználni, hogy a megbízók által ő reá hárított költségeket és veszteségeket ismét másokra hárítsa és ezzel sanyarú helyzetén könnyítsen. Téves volna azt hinni, hogy a szabad versenyben gyökerező ezen jelenségek és kinövések az ügyvédi díjak állami szabályozása által orvosolhatók lennének, áll azonban, hogy addig is, míg a szabad verseny eltörlésével a versenyárak helyébe monopolárak fognak idővel jutni, a melyekkel majdan a szabad versenynyel együtt járó minden bajok és zavarok is megszűnnének, ideiglenes törvényhozási segédszereket kell alkalmazni, minőket a dijak viselésének kérdésénél volt szerencsém javasolni. (V. ö. Tervezet 19. §.) ö7 5* 67
