Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 17. kötet (150-153. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 17. (Budapest, 1899)
Dárday Dezső: Az ügyvédi díjak törvényhozási szabályozásának alapelvei és ezek alapján kidolgozott törvényjavaslatnak tervezete [150., 1898]
66 így pl. azon panaszszal szemben, hogy az ügyvéd a bíróságok által megállapított csekély díjakból magát társadalmi állásának megfelelőleg fenn nem tarthatja, szinte paradoxnak tűnnek fel azon tények, hogy számos nagyobb czég valóságos baisse-árlejtést eszközöl arra nézve, hogy melyik ügyvédnek juttassa czégének képviseletét, és nem ritkák azon esetek, a melyekben nem csak az ügyvéd részére az ellenféllel szemben biróságilag megállapított perköltségeknek valamely perczen tjeit kötik ki maguknak feltételül, hanem épen a perköltségeknek egy egész negyed részét is. Valamint ezen jelenséget, ugyancsak a verseny magyarázza meg azt is, hogy az ügyvédnek előleg kérési joga a praxisban teljesen értéktelen és alkalmazást sem nyer. Melyik ügyvéd mer ma nagyobb előleget kívánni egy megbízótól, mikor annyi kevéssé elfoglalt concurrense létezik, a ki minden előleg nélkül is örömest vállalja az ügyet. Hiszen olyan vidékek is vannak, melyekben a paraszt azon czimen, hogy megbízást ad az ügyvédnek, legott kölcsönt kér tőle? - és jellemző, hogy meg is kapja, mert ha nem, akkor megy más ügyvédhez! Mi magyarázza meg azt, hogy az ügyvéd, kinek a bíróságok oly keveset állapítanak meg, ebből a kevésből még megbízóinak is juttat? Erre a kérdésre a felelet az, hogy: a kényszerűség, mely azon gazdasági szabályon alapszik, hogy: «a versenyárak az előállítási költségek felé gravitálnak». Tehát nem csak hogy ellenmondás nincsen, de szoros összefüggés van a között, hogy a bíróságok keveset állapítanak meg és hogy az ügyvéd a megállapított csekélységből még átenged egy részt a megbízónak ! A bíróságok azért állapítanak meg aránylag mind kevesebb és kevesebb ügyvédi díjat, mert a kínálat leszorítja az árakat, még a bírói taxatio alá! Egy másik jellemző sajátsága a verseny-áraknak a monopol-árakkal szemben (minőknek a közjegyzői, végrehajtói, tolmács és többféle szabályozott szakértői stb. díjakat tekinthetünk), hogy a speculatióval határos hitelezési végletekre vezetnek! így áll ma az ügyvéd is, ki az ellenfél által kezéhez lefizetett összegeket megbízójának hiány nélkül köteles átadni és azután talán évekig várhatja, míg ez neki díjait megadja, ee
