Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 17. kötet (150-153. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 17. (Budapest, 1899)
Dárday Dezső: Az ügyvédi díjak törvényhozási szabályozásának alapelvei és ezek alapján kidolgozott törvényjavaslatnak tervezete [150., 1898]
(54 haladják a per tárgyának értékét, mely azonban a fél áldozat- készségének felső határát képezi. Ha a szabad verseny nem gyakorolná árleszorító hatását, akkor ügyvéd kicsiny pereket nem is vállalna, mert kevesellené a nyereséget, illetve sok esetben sokallaná a veszteséget, a mely az ily ügyeknek quasi nobile officium-ként való nagylelkű elvállalásából reá bárul. Hogy mennyire megváltozik ez az áralakulás harmadik factora t. i. a concurrentiának behatása alatt, azt eléggé mutatja az a tapasztalati tény, hogy a perek zömét épen a kis substratumu ügyek szolgáltatják. A szabad verseny ugyanis az árakat lenyomja és az előállítási költségek felé, majd pedig azok alá a puszta fentartási költségek felé tereli, olcsóvá teszi! A szabad verseny következménye tehát az, hogy az ügyvédi díj a pertárgy értékével nem emelkedik fel a végtelenbe valamely perczentes számítás szerint, hanem ellenkezőleg bizonyos magasságon túl mind csekélyebb és csekélyebb perczentekkel emelkedik; továbbá a szabad verseny következménye az is, hogy vannak ügyvédek, a kik kénytelenek azon ügyeket is elfogadni, a melyeknél jövedelemre és nyereségre nem tesznek szert, hanem pusztán a folytonos kiadások fedeződnek általuk ideig- óráig. Mihelyt a szabad verseny, kellő óvóintézkedések nélkül megszűnnék, a kis értékű ügyek képviselet nélkül maradnának ! A másik nem kevésbbé fontos következtetés az eddigiekből az, hogy ott, hol mint hazánkban is, a szabad versenyre van bízva, hogy a csekély értékű ügyeknek is jusson képviselő, nem képezheti törvényhozási intézkedés czélját az ügyvédi jövedelem mesterséges emelése. A most mondottak alapján constatálhatom, miképen a mai állapot tisztán a szabad verseny és ennélfogva a verseny-árak álláspontján állván, a létesítendő díjszabás szabályainak megalkotásánál az ügyvédség jövedelmének emelésére irányuló minden czélzatosságtól mentesnek kell lennie, mert ily czél egy a szabadverseny elveihez alkalmazandó díjszabás létesítésével egyáltalán el nem érhető. Nagy tévedés volna tehát hazai viszonyaink között a díjszabással az ügyvédi munka árát «csinálni» akarni; a szabad 64
