Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 17. kötet (150-153. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 17. (Budapest, 1899)
Dárday Dezső: Az ügyvédi díjak törvényhozási szabályozásának alapelvei és ezek alapján kidolgozott törvényjavaslatnak tervezete [150., 1898]
53 osztandók az egyes általa kifejtett tevékenységek között, kény- szeríttessék más tényezőkkel operálni, mint a minők az ügyek elintézésénél rendszerint rendelkezésére állanak. Azon ily természetű tényező pedig, a melyben az ügyvédnek önköltsége tükröződik, nem más, mint az ügyvéd által az illető ügyben kifejtett tevékenységnek mennyisége, mert minél több munkát végez egy valaki, annál többet fogyaszt mindabból, a mi a fentebbiek szerint az önköltségek szaporításához hozzájárni. Tehát a valamely ügyben végzett ügyvédi tevékenység mennyisége azon egyik alkotó tényező, a melynek az ügyvédi díj alsó határának helyes megállapításánál szerepelnie kell. Ámbár «az ügyvédi tevékenység mennyisége» kétségkívül familiárisabban hangzik a jogász előtt mint az «önköltség» fogalma, azért a nehézségek még elhárítva nincsenek, hanem csak, hogy úgy mondjam, látótávolba vannak hozva, s így csak annál szembetűnőbbek. Mert már most, ha az «ügyvédi tevékenység» fogalmát közelebb akarjuk meghatározni, és az ügyvédi tevékenységi com- plexumot a kitűzött szempontból vizsgáljuk, példának okáért egy peres eljárást véve alapul, a legelütőbb cselekmények tömkelegé tárul elénk, minők a chronologikus sorrendben hozzávetőleg ekként csoportosítható mozzanatok: a tényállás felvétele a féltől, az esetjogi megfontolása és construálása, kereset és kérvények fogalmazása, leírása, felszerelése és a bírósághoz juttatása; makacsságok, egyességek és halasztások kieszközlése, érdemleges tárgyalások, tanuhallgatások, szakértői és bírói szemlék, továbbá a feleknek eskü alatti kihallgatásánál s végül Ítélethirdetéseknél stb. való megjelenések. Ezen sokféle cselekményekből a bennök foglalt ügyvédi tevékenység mennyiségére egy és ugyanazon módszerrel következtetni azonban nem lehet, mert míg ezen tevékenységek egy része maradandó ügyvédi productumot hagy maga után azon irás- tömeg képében, a mely a biró előtt fekszik, így: a fogalmazás, felszerelés és leírás; addig más ügyvédi cselekményekben az azokból eredő irástömeg semmi arányban és gyakran okozati összefüggésben sincsen az ügyvéd tevékenységével, minők különösen B3
