Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 17. kötet (150-153. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 17. (Budapest, 1899)
Dárday Dezső: Az ügyvédi díjak törvényhozási szabályozásának alapelvei és ezek alapján kidolgozott törvényjavaslatnak tervezete [150., 1898]
54 a tényállás-felvétel és bizonyítás-felvételi cselekmények, a melyekhez az ügyvéd többé-kevésbbé passiv módon járul csak hozzá, és minők végül leginkább az egyes concret esetek jogi constructiójában és az érdemleges tárgyalásokban foglalt ügyvédi munka. A végzett munkamennyiség észlelési módjának szempontjából kénytelenek vagyunk tehát az egyes ügyvédi cselekmények között felosztásokat eszközölni, és az egyes cselekmények természetért különös tekintetekkel lennünk. Annak előre- bocsájtásával, hogy ezen körülményre más szempontból még vissza fogok térni, fogjunk immár hozzá a szükséges felosztások megtételéhez. 1. Azt hiszem, nem találhat ellenvetésre, ha azt állítom, hogy a leírási és felszerelési tevékenységek mennyiségére rendszerint egészen szabatosan lehet következtetni az ügyvéd által benyújtott írással fedett oldalak és mellékletek számából. 2. A fogalmazás munkájának mennyiségét pedig, mint a mely tulajdonképen csupán a már meglévő gondolatok helyes visszaadásában áll, tehát csupán ügyesség és gyakorlat kérdése, némi módosítással szintén igen méltányosan lehet összefüggésbe hozni azaz megmérni az írással fedett oldalak számával. Ugyanis azon tapasztalati tény, hogy rendszerint egy kicsiny egész megfogalmazása aránytalanul könnyebb, mint egy nagyobb fogalmazási egész alkotása, a melyet tagozni, idő- vagy logikai rendben rendezni, ismétlésektől megóvni és a végén összefoglalni kell, megadja annak módját, hogy a fogalmazási munkamennyiséget az írással fedett oldalak számának megfelelő tagokból alkotott mértani haladványban juttassuk kifejezésre. 3. A bizonyttásfelvételeknél pld.: bírói- és szakértői szemle, tanuhallgatás, a felek eskü alatti kihallgatása stb., valamint egyéb nem contradictorius cselekményeknél, minők pl. a fél meg nem jelenésének eseteiben, továbbá halasztások és egyességek stb. stb. alkalmával való ügyvédi megjelenések eseteiben ugyanis rendszerint annyira túlnyomó az ügyvéd passiv magatartása, hogy az ennek tartama alatt keletkező írásbeli productum meny- nyiségét, azaz a jegyzőkönyv oldalszámait az ügyvédi tevékenységgel semmi okozati összefüggésbe hozni nem lehet. Ezért az ilyen esetekben az ügyvédi önköltség nem is az 54
