Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 17. kötet (150-153. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 17. (Budapest, 1899)
Dárday Dezső: Az ügyvédi díjak törvényhozási szabályozásának alapelvei és ezek alapján kidolgozott törvényjavaslatnak tervezete [150., 1898]
42 a bird contradictorius tárgyalás nélkül döntsön és pedig oly módon, hogy se a díjak viselésének, se a díjmegállapítás helyességének kérdéséhez egyáltalán hozzá se szólhasson, még később sem, hanem csupán visszakövetelési jogait érvényesíthesse külön per útján? Miért ez a privilegium az ügyvédnek az orvos, mérnök, művész és minden más a munkabéri szerződés alapján álló követelő felekkel szemben? Ha még a perrendtartási tervezetben felsorolt magánokiratok is, melyek pedig a két fél akaratmegegyezéséről tanúskodnak, csak fizetési meghagyás kibocsátására Ítéltetnek alkalmasoknak, mennyivel inkább áll ez egy díj megállapító határozatra nézve, a melyben a biró csupán mint szakértő és nem is mint bíró nyilatkozik! A közjegyzői és végrehajtói díjaknak contradictorius eljárás nélkül való végrehajthatósága abban nyeri indokolását, hogy itt nem tisztán magánjogi viszony van az állam által kirendelt illető hivatalos közeg és a magánfél között. - Ellenben tisztán magánjogi a viszony a megbízó és az ügyvéd között ; ezen jogviszonyt a biró hivatalból nem szabályozhatja, mert az első és főalapszabálya a perjognak, hogy a biró a magánjogokba hivatalból bele nem avatkozhatik! Mindebből következik, hogy az ügyvédi díjak magasságának megállapítása tárgyában hozott határozatot a biró nem qua judex, hanem csak szakértői minőségben hozza, miért is az rés iudicatát sem képezhet és ennélfogva végrehajtható sem lehet. Annál kevésbé, mert ezen felfogás szerint a költségper bírája a puszta díjmegállapító határozattól kellő indokolás mellett ép úgy eltérhet, mint a hogy a biró bármely más kérdésben is a szakértői véle- ménynyel szemben foglalhat állást. Nem változtat ezen felfogáson az sem, hogy az ügyvéd a díjmegállapító határozat ellen saját nevében felfolyamodással élhet, mert ily felülvizsgálati rendszer egészen kizárólagosan szakvélemények kérdésében szervezve van több téren, így pl. az igazságügyi orvosi tanács intézményénél, melynek felállításáról szóló 1891 : XI. t.-cz. 2. §-a, valamint a 25926/90. sz. lg. ü. min. rendelet 5. §-a is, különböző szakvélemények adása mellett, kifejezetten megkülönböztetik és rendszeresítik bizonyos orvosi véleményeknek felülvizsgálását is. 42
