Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 17. kötet (150-153. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 17. (Budapest, 1899)
Dárday Dezső: Az ügyvédi díjak törvényhozási szabályozásának alapelvei és ezek alapján kidolgozott törvényjavaslatnak tervezete [150., 1898]
43 Mindezeknél fogva az egyedüli elméletileg és gyakorlatilag is kielégitő megoldást csakis egy, az ügyvéd kérelmére már а főügyet eldöntő véghatározattal egyidejűleg, az ügyvédi díjak tárgyában kibocsájtandó fizetési meghagyásban látom, melyből kifogásolás litján contradictorius eljárás, fejlődhetik és végrehajtató határozat. A szabad verseny fentartása mellett ez azon egyetlen segítség, a melyet rationálisan lehet a törvényhozástól követelni az ügyvédség anyagi helyzetének javítása érdekében. Ha az ügyvéd legalább ahhoz jut minél hamarább hozzá, a mit már úgyis megszerzettnek tekinthet, akkor ez által is javul anyagi helyzete és csökkenik függősége a kereset és kínálat árleszorító befolyásával szemben. Mert jogosnak kell elismerni az ügyvédség által sokat hangoztatott azon követelményt, hogy a törvényhozásnak gondoskodnia kell arról, hogy az ügyvéd a részére biróilag már megállapított díjakat lehetőleg hamar meg is kaphassa a nélkül, hogy egy, esetleg hosszadalmas pert folytasson oly kérdésben, melyben a bíróság már állást foglalt, és csupán a behajtás kérdése vár tulajdonképen megoldásra. Szükséges, hogy az ügyvéd megélhessen a keresményéből azonnal, és ne legyen kénytelen más tőkéből magát fentartani addig is, míg keresményéhez hozzá jut. Ezen czél elérésére legalkalmasabb eszköz egy oly fizetési meghagyás kibocsájtása, mely ugyanazon következményekkel bír, minők az új polgári perrendtartási tervezetünk 609—630. §-aiban az okiratok alapján contemplált fizetési meghagyásos eljárásban vannak szabályozva. Egy oly bírói határozat, mely bár a felek meghallgatása nélkül, de kötelező díjszabás alapján és oly ügyben hozatott, melyben a biró egyúttal szakértő is, a per adataiból kitűnő körülmények alapján okvetlen foglal magában annyi garantiát, mint bármely más közokirat vagy a felek akaratmegegyezéséről szóló magánokirat. Nem kell említenem sem az urak által amúgy is ösmert azon körülményt, hogy ezen fizetési meghagyásos eljárásban nemcsak hogy a végrehajtás többé meg nem akasztható a végrehajtást szenvedő ellentmondása által, hanem ellenkezőleg még a véghatározat meghozatala előtt is végrehajthatóvá válik a fizetési meghagyás felperes kérelmére, kivéve a mennyiben felperes követelésének alap43
