Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 17. kötet (150-153. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 17. (Budapest, 1899)
Dárday Dezső: Az ügyvédi díjak törvényhozási szabályozásának alapelvei és ezek alapján kidolgozott törvényjavaslatnak tervezete [150., 1898]
39 melynek közvetlen productuma a biró előtt létesült peranyag, hanem egyúttal minden oly tevékenység is, a melynek valódisága, illetve megtörténte, szükségessége és értékére a biró a per adataiból jelentékeny biztossággal következtethet. Ilyen első sorban a tényállás felvételekor végzett jogilag is fontos munka; ilyen továbbá a bármely melléklet csatolása esetén megállapítható munka, mely a mellékletnek megszerzése és a beadványhoz való szerelése vagy egyéb módon a bírósághoz való juttatása által merült fel. Ezen munkák átlagos ellenértékei méltányosság szerint szintén kell, hogy a főügygyel kapcsolatosan hivatalból képezzék bírói megállapítás tárgyát. Sőt, bár contradictorius eljárás nélkül semmi esetre sem, de külön keresettel vagy az ügyvédi díjak tárgyában de lege ferenda esetleg kibocsájtható fizetési meghagyásból keletkezett peres eljárás során szükségkép kell hogy megillesse az ügyvédet azon jog is, hogy a most említett természetű munkák már megállapított díjának pótlólagos kiegészítését azaz végeredményben felemelését követelhesse oly esetekben, mikor bebizonyítja, hogy azok oly, és oly mérvű tevékenységekkel jártak, a melyek mellett nem állanak azon törvényhozási feltevések, melyek alapján csupán az átlagdíj állapíttatott meg ezek fejében az ügyvédnek, vagyis azon esetekben mikor a per adataiból ki nem tűnő, de szintén díjazást érdemlő cselekmények megtörténtét bizonyítja be az ügyvéd. Ugyanily értelemben intézkedik az osztrák Tarif- rendelet 18. §-a is. (У. ö. Tervezet 12. és 13. §§.) Egészen x’öviden akarok ezzel kapcsolatban még végezni azzal a kérdéssel is, hogy de lege ferenda az ügyvédi díjaknak a saját féllel szemben történő megállapítása a díjaknak felszámításától tétessék-e függővé, vagy sem ? Szerény nézetem szerint a díjmegállapítás nem bírói ítélet, hanem szakértői, azaz becsüs functio lévén, ennek hivatalból való foganatosítása perjogilag semmi kifogás alá nem eshetik, azon szempontból pedig, hogy ezen bírói becsüs functio egyúttal a kifejtendők szerint árenunciáló jellegű, kívánatosnak tartanám az ügyvédi munka mindenkori és localis természetű árának a nagy közönséggel való mennél teljesebb megismertetése végett, hogy a bíróságok a saját fél ellenében mindenkor hivatalból állapítsák meg a bírósági eljárásokkal kapcsolatos ügy-
