Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 17. kötet (150-153. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 17. (Budapest, 1899)
Dárday Dezső: Az ügyvédi díjak törvényhozási szabályozásának alapelvei és ezek alapján kidolgozott törvényjavaslatnak tervezete [150., 1898]
37 A bírónak azon tevékenysége, melylyel — a díjviselési kér- désre való tekintet nélkül — azon fáradozik, hogy az ügyvéd sédi ese|ek_ által valamely ügyben végzett tevékenység mint szolgáltatásnak mények fejé- ellenszolgáltatását, azaz csereértékét megállapítsa, ez a biróben kotelez' díjszabási tevékenysége abban az esetben, ha az, hogy mely melyféldíja_ egyes tevékenységet kell a díjszabás alapjául figyelembe venni, kát viselni? már eldöntött kérdés. Ha azonban a biró a díjmegállapítás alkalmával egyúttal a tekintetben is határoz, hogy mely fajú ügyvédi tevékenységért igen, és melyért nem jár díj, akkor még mindig közrejátszik ezen tevékenységben a díjviselési kérdés is, mely még ezen szempontból is megvilágításra vár. Ezen szempontból a következők folynak magából a dolog természetéből: Oly cselekmények, melyek jogsegély természetével nem bírnak, nem szolgálhatnak ügyvédi díjak kiszabásának alapjául, még akkor sem, ha ügyvéd által végeztetnek. Csak nagyon is elterjedt dolog ma az ügyvédeknek ügynökösködő és speculáló tevékenysége, a melynek fejében azután nem ritkán ügyvédi díjakat perelnek ott, hol kellő megítélés szerint ügyvédi func- tiót nem is végeztek. Ép ily természetes szabály az, hogy azon ügyvéd, a ki saját ügyében lép fel mint peres fél, ezen perből jövedelemforrást ne csinálhasson, mert a perlekedés csak egy szükséges rossz, de semmiesetre sem kenyérkereset. A perlekedő ügyvédnek tehát csak oly csekélység állapítható és ítélhető meg ellenfelével szemben, mely költségeit és mulasztásait fedezi,* nem értve ez alatt természetesen a nyereség-mulasztást, hanem azt, a mit időmulasztás fejében más ügyekben ezen idő alatt kaphatott volna. (Lásd: Tervezet 20. §.) Épen így nem képezhetik ügyvédi díj megállapításának tárgyát az ügyvédnek oly cselekményei, melyeket tisztán a saját érdekeinek megóvására vagy üzleti előzékenységből végzett, minők lehetnek pld.: díjfizetési felszólítás, az ügymenet szempontjából közömbös értesítő-levelek és beszélgetések a féllel, még ha azok a megbízás tárgyára vonatkoznának is.** * V. ö. ellenkező felfogás. Gebührenordnung. 7. §. ** У. ö. hasonló felfogás. Gebührenordnung. 6. §. 37
