Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 17. kötet (150-153. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 17. (Budapest, 1899)

Dárday Dezső: Az ügyvédi díjak törvényhozási szabályozásának alapelvei és ezek alapján kidolgozott törvényjavaslatnak tervezete [150., 1898]

30

a vesztes ügyvédnek saját fele ellen meg nem állapítható díjak, mert méltánytalan, hogy az amúgy is a nyertes fél perköltségeit viselő adós, a ki rendesen azért nem fizet, mert nincs miből, — más költségeket is fizessen, mint a melyek a pervesztes nem fizetése révén a pervesztéssel, legalább formálisán, causalis nexusba hozhatók, vagy melyeket a szokásos, — bár, mint fentebb érintettem, nagyon megfelelőtlen — terminológia szerint: ő okozott; mert a körülírt természetű ügyvédi cselekmények okozója nem a pervesztes megbízó, hanem a pervesztes ügyvédje volt, mivel még ha az ok és okozat fogalmait készakarva is tévesztjük össze az előzmény és következmény fogalmaival, monstruosus dolog azt állítani, hogy a pervesztes fél az oka a saját ügyvédje tájékozatlansága, gondatlansága, és mulasztásának; tehát helyes és méltányos, hogy az ezek által létrehozott cselekmények fejében az ügyvéd a megbízótól mit sem követelhessen.

Hogy ezen eset fenforog-e vagy sem, azt természetesen a biró ítélje meg szorgos méltatás útján, mint a ki a kérdésben szakértő.

Ámbár azon itt vallott felfogás, hogy az ügyvédi munka minőségének bírói mérlegelése csupán a pervesztes ügyvéd munkájára szoríttassék, egy az eddigi törvényhozások, sőt a gyakorlatban sem ismeretes nézet, az mégis szerfelett méltányos, és ha széles körben alkalmaztatást találna, egyúttal helyes mederbe szorítaná egyes bíróságoknak ma is gyakorolt, de normativ elv hiánya folytán helytelenül és mértéktelenül alkalmazott azon felfogását, hogy a pervesztes fél ügyvédjének — szerintük eo ipso — kevesebb díj jár, mint a pernyertesnek.

Kifejezetten is rá akarok még mutatni itten arra, hogy tehát az ügyvédi munka minőségének kérdése a kiszabandó díjak magasságára, vagyis a díjszabásra befolyással nincsen, hanem csak arra, hogy viselendő-e vagy sem valamely cselekmény fejében díj, tehát az díjviselési kérdést képez, mely csak a valamely ügyben kiszabott összes díjak magasságának szemlélésénél tűnhetik fel díjszabási kérdés színében, minthogy a végösszeg nagyságát érzékenyen befolyásolhatja, de lényegileg nem az, hanem csakis díjviselési kérdés.

36