Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 17. kötet (150-153. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 17. (Budapest, 1899)
Dárday Dezső: Az ügyvédi díjak törvényhozási szabályozásának alapelvei és ezek alapján kidolgozott törvényjavaslatnak tervezete [150., 1898]
Ezzel áttérhetek a díjviselési kérdéseknek a szerződési *■ szabadság megszorításával rokontermészetű másik mozzana- i"'"" ° ° lyas engetára, mely szintén mindig ott szokott kisérteni tévesen a dt-ndő annak díjszabás kérdéseknél, t. i. hogy az ügyvédi munkának minő-3 szempontsége, tehát nem annak faji különbsége, hanem annak többé- '!'lk’ !'°s- аг ° •> ° ügyvédi tevekevésbbé meg-, vagy meg nem felelő volta, minő befolyással kenység legyen a megállapítandó díjak minőségére? megfelelő-e Kétségtelen befolyással bir ugyanis valamely ellenszolgál-ai 1 ^ tatásra a szolgáltatásnak minősége, megfelelő volta is. A keres- koteieziiető-e kedelmi törvényünk 348.. §-a a meg nem felelő árú esetén az valakidfj*ka in integrum restitutio és a szerződésnek a líesio alapján való 'lsel“‘ vagy megszorítása között enged választást a megrendelőnek; ugyan- ily joga kell, hogy a megbízónak is legyen azon ügyvéddel szemben, a ki a reá bízott pert elvesztette. A pernyertes ügyvéd munkáját azonban szerintem ép oly helytelen volna a megbízója érdekében minőségi szempontból felülbírálni és esetleg a hibás munkáért a díjakat leszállítani, a mily lehetetlenség volna az, ha a megrendelő, ki a kívánt minőségű árut kapta, daczára annak, hogy sem ár, sem szállítási idő kikötve nem volt, az ár leszállítását kívánhatná azon czí- men, mert az eladó haszontalan költségpazarlással állította elő az árut oly árban, a minőben kínálta és mert azt nem csak olcsóbban, hanem hamarabb is előállíthatta volna. A laesio elvének ilyetén kiterjesztése az egész jogbiztonságot felforgatná. Ha a munka egészében és eredményében megfelel, abból technikailag is nehéz oly részt kiszakítani, a mely az eredményre semmi befolyással nem volt, annyival inkább, mert a negativ körülmények sem lehetnek mindig közömbösek. Nézetem szerint csak a szabad versenynek lehet feladata a kevesebb költség okozásával dolgozni tudó ügyvédeket keresettebbeké tenni és ezáltal a haszontalan munkát végezni szokó ügyvédeket hátrányokkal sújtani. Ellenben a pervesztes fél ügyvédjével szemben helyez az, hogy csakis oly cselekményekért állapítható meg ellenérték, a melyek a jog czélirányos érvényesítése vagy a védelem szempontjából megfelelők vagy szükségesek voltak, míg azon cselekményekért, melyek az ügyvéd tájékozatlansága és mulasztása folytán eszközöltettek és anélkül elmaradhattak volna, 3* 35 35
