Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 17. kötet (150-153. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 17. (Budapest, 1899)
Dárday Dezső: Az ügyvédi díjak törvényhozási szabályozásának alapelvei és ezek alapján kidolgozott törvényjavaslatnak tervezete [150., 1898]
13 rosszhiszeműség valószinűsítése nélkül, mindazonáltal a bírónak nagyon sok esetben igaza van, hazai viszonyaink között, ha feltételezi, hogy az alperes csupán időnyerés végett perel, és ez esetben a pervesztes ügyvéd díjainak leszállítása épen nem mondható értelmetlennek; bár kétségtelen, hogy a helyes határ megtartására, kötelező díjszabás nélkül, garantia nincsen. A bíróságok ellen felhozott panaszok és a visszás állapotnak a bíróság szempontjából való vázolása után azon kérdésnek egyelőre nyitva hagyásával, hogy vájjon alkalmas eszköz-e egy ügyvédi díjszabás az ügyvédség anyagi helyzetének javítására, be kell ismernünk, hogy valóban a legnagyobb mértékben kívánatos, sőt egyenesen jogpolitikai követelmény a kötelező ügyvédi díjszabás létesítése ; és pedig két szempontból: 1. főleg azért, hogy a bíróságoknak támpont adassék a határozathozatalnál, mert az e téren való ingadozás tényleg az egész bírósági eljárás értékét és tekintélyét csökkenti, sőt egyes elkeseredettek részéről oly imputatiókra szolgáltat okot és alkalmat, melyek a bírói reputatiót ássák alá; 2. azért, hogy a biró az ügyvéd vitális érdekét képező dolgokban meggondolatlan, vagy bár jóhiszemű, de félszeg felfogás folytán’oly károkat ne okozzon, a melyek miatt az önkény és rosszindulat vádjai emelhetők ellene. Hogy mennyire érezték ezen szükséget maguk a bíróságok, annak igazolására elég rámutatni arra, hogy számos bíróság, így pl. a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék és a budapesti járásbíróságok, nemkülönben számos vidéki bíróság is állandóan alkot magának plenáris ülésben magukra nézve kötelező — bár többé-kevésbé ötletszerű — díjszabásokat. De hogy ily viszonyok között a kötelező díjszabás létesítése kikerülhetetlen, azt legjobban igazolja a külföld számos példája. Kötelező díjszabás van például Angolországban,'*' mely pedig nevezetes arról, hogy lehetőleg kerül minden törvényhozási petrifikatiót, és a mely különösen a Supreme Court Chancery Division-jában szinte korlátlan szabadságot ad épen a bírónak arra, hogy saját méltányossági nézete és a joggyakorlat szerint * V. ö. Summer hays and Toogood: Precedents of Bills of Costs. 3. Külföldi díjszabások ismertetése. 13
