Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 17. kötet (150-153. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 17. (Budapest, 1899)
Dárday Dezső: Az ügyvédi díjak törvényhozási szabályozásának alapelvei és ezek alapján kidolgozott törvényjavaslatnak tervezete [150., 1898]
14 a concret eseteket individualisálja és a jogot önállóan fejlesz- sze, sőt szükség esetében a törvényekkel ellentétben is Ítéljen. Mégis itt is az 1883-ik évi «Rules of the supreme court»-nak N) appendix-e egy 78, illetve 156 különböző tételt tartalmazó «Scale of Allowances»-t létesített, melyben a díjak kizárólag a megjelölt tevékenységhez méretnek a per tárgyának mérvére való minden tekintet nélkül. Ezenkívül a díjszabás alapelveit szabályozta az ugyanezen évi Rule-ok LXY. sz. «Order»-je, melynek legérdekesebb intézkedése az, hogy a díjkiszámítás nehézségeitől a bírót majdnem teljesen mentesíti azáltal, hogy úgy a «sollicitor» mint az «attorney»-nek díjfelszámításait előbb egy «taxing master» bírálja meg, és az így előkészített munkát erősíti vagy változtatja meg azután a biró, a ki mellesleg megjegyezve a skálától kellő indokolás mellett korlátlanul eltérhet, daczára annak, hogy az ügyek különbözőségére való tekintettel egy «Lower Scale» és egy «Higher Scale» van az említett appendixben felállítva, melyek közül már a taxing master választ az iratok esetleges betekintése alapján. — Ezen kívül a bíróságoknak támpontúl szolgál még a vaskos kötetekben összegyűjtött joggyakorlat, minő például Summerhays and Toogvod- nak a «Precedents of bills of costs» czímű és minden commen- tár nélkül közel 600 oldalra terjedő munkája. Francziaországban az «Ordonnence du 16. Eévrier 1807.» létesített egy «Tarif en matiere civile»-t, amely úgy az «avoué.» mint az «avocat» honoráriumát határozza meg a bíróra nézve kötelező módon (1. Art 80, 82, 147 ect. du tarif: droit de plai- doirie, obtention de jugement par défaut, obtention de juge- ment contradictoire, obtention de Гarret par défaut ect par avocat. Y. ö. 0. Raviart: Le Tarif en matiere civile: 1892: 31., 51. és 61. oldal); azonban egy minden kétséget kizáró joggyakorlat ezen rendeletnek az avocatra (a plaidirozó ügyvédre) vonatkozó idézett meghatározásait csupán a perköltségekben marasztalt féllel szemben ismeri el kötelezőnek, míg saját felével szemben az ügyvéd díjait önmaga szabadon állapítja meg, és csupán az ügyvédi kamara fegyelmi tanácsa korlátozhatja azokat, míg a bíróság előtti eljárásnak ily czélból helye nincsen.* * Dalloz : avocat Nro 261. 14
