Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 16. kötet (143-149. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 16. (Budapest, 1898)

Szakolczai Árpád: Az ujdonság kérdéséről a szabadalmi jogban [145., 1898]

13

Azon törvények sorában, melyek a gyakorlatbavételt csak akkor tekintik újdonság lerontó hatásúnak, ha az a bejelentést megelőző időponton túl használtatik, tartoznak az angol gyarmatok, Canada stb. Törvényünk a gyakorlatbavételnek azonnal újdonság lerontó hatást tulajdonít.

Taglaljuk már most a magyar szabadalmi törvény 3. §. 2. pontjának kellékeit, ezek:

1. a használatbavétel,

2. a nyilvánosság és a kiállítás,

3. annak lehetősége, hogy ennek folytán a találmány szakértők által utánhasználtassék.

Mi tekinthető gyakorlatbavételnek?

A német szabadalmi törvény a Benutzung szót alkalmazza és ugyanezt vette át az osztrák szabadalmi törvény is.

Ezt a (i Benutzung»-ot a német szakírók a következőkép definiálják.

Kosenthal és Appelius szerint a Benutzung szó mindenféle használatot és alkalmazást jelent. Gareis ezt a definitiót megszorítja, mondván, hogy Benutzung hasznos használatbavételt jelent, Bobolszky a Ben utzungban a találmány practicus értékesítését látja, oly ténykedést, mely a találmányt a gyakorlati életbe bevezeti s azt ott megvalósítja, értékesíti.

Langráf azt mondja, hogy a használat alatt a tényleges keresztülvitelt kell érteni, a találmány megvalósítását vagy az eljárás foganatba vétele által, a melyek a találmányt képezik.

Kohler nagyon helyesen panaszkodik a német Benutzung szó szűk köre felett és kitágítja azt a magyar gyakorlatbavétel kitétel terjedelméig, mondván, hogy a Benutzung alatt tulajdonképen a találmány kivitelét kell érteni, a találmány czéljának elérése végett. És további definitiójában szóról-szóra azt,mondj’a, «es liege die Benutzung einer Erfindung nur vor, wenn das Verfahren angewendet, dass Erzeugniss gebraucht werde, und zwar zur Erzielung eines technischen 'Resultates».

Ugyanezt az álláspontot és ezt a kiterjesztő magyarázatot fogadja el a német szabadalmi hivatal egy concret esetben, 1878 augusztus lo-iki határozatában, kimondván, hogy az újdonság hiánya miatt emelt semmiségi panasz elvettetik, mert csak az előzetes készítése, nem pedig előzetes használata a rosei