Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 16. kötet (143-149. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 16. (Budapest, 1898)
Szakolczai Árpád: Az ujdonság kérdéséről a szabadalmi jogban [145., 1898]
télynak igazoltatott, a készítésben pedig csak előkészület van a használatra s nem pedig a használat maga. A német szakírók között Kohler nézetének számos ellenlábasa akadt, így Kqibolszky elégségesnek tartja, ha a találmány elkészíttetik és mindenki által megtekinthető. A magyar törvény szerint, a mennyiben a kiállítás esete nem forog fenn, Kohler nézetét kell elfogadni, a ki azt mondja, az egyszerű felmutatás és magyarázat nem elegendő a használatbavétel újdonság lerontó hatására. A magyar gyakorlatbavétel kitétel tehát lényegesen eltér a német és osztrák «Benutzung» kitételtől, ellenben megegyezik Kohler és a legtöbb német szakíró, valamint a judicatura álláspontjával és legjobban kifejezi azt Gareis, midőn a fogalmat «nutzbare Verwendung» kitétellel jelöli meg. Ellenben túlságosan szűkén magyarázzák a német szakírók a «Benutzung» szót azon kérdés tekintetében, vájjon újdonság lerontó hatású-e az, ha pl. a találmány tárgyát képező géppel ezen találmány termékei előállíttatnak és forgalomba hozatnak. A német szabadalmi hivatal ugyanis 1880 január 6-án kelt határozatában kimondja, hogy a dróttermékeknek a szabadalmazott géppel való előállítása és ennek üzeme a gyártmányt ismertté teheti ugyan, de ez nem bír újdonság lerontó hatással a gépre nézve, mert a gyártmányok előállítása által a gép még nem vált ismeretessé. Szerény nézetem szerint az üzemszerű előállítás, gyártás a találmánynyal, már a találmány gyakor- latbavételét jelenti törvényünk szerint, mert e kérdés bírálásánál tekintetbe kell venni azt a különbséget, a mely az újdonság lerontó hatás további kelléke a nyilvános és az «offenkundig» szó között a magyar és német törvényekben van. A magyar nyilvános gyakorlatbavételnek ellentéte a titkos gyakorlatbavétel. A gyakorlatbavétel megszűnik titkos lenni, mikor már a rendes ipari üzemet szolgálja. A gyakorlatbavétel maga tehát egy később beálló fogalom, mint a német «Benutzung», a mennyiben a kísérleti előállítás, a találmány kipróbálása még folyik. A «nyilvános» szó egyáltalában nem egyértelmű a német «offenkundig» kitétellel; «offenkundig» nyilvánvaló a használatbavétel, pl. ha egy gyárban egy gépet idegennek megmutat14 62
