Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 16. kötet (143-149. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 16. (Budapest, 1898)
Szakolczai Árpád: Az ujdonság kérdéséről a szabadalmi jogban [145., 1898]
7 Gareis szerint: «Világos, hogy régi találmány felfedezése találmányt nem képez.» Hiszen nagyon helyesen említi dr. Schanze azt az esetet, hogy egy utazó egy félreeső szigetet látogat meg és megtudja, hogy a bennszülöttek egy bizonyos czél elérésére egy bizonyos eljárást alkalmaznak. Az utazó ezt a találmányt tehát felfedezi és Európába hozza, fáradsága nagyobb mint azé, a ki régi találmányokat kikutat, de semmiképen sem nyerhetne szabadalmat, mert találmányt csak az képez, a mit valaki feltalál, nem pedig az, a mit felfedez és valóban igazságtalanság a közületet valaminek tulajdonában korlátozni, ami rég a közület tulajdonába ment át, olyannak javára, ki ezen találmányhoz mivel sem járult hozzá. És teljesen el kell fogadnunk Mittler álláspontját, a ki azt mondja: «A felfedezés is gazdagíthatja az ipari életet használható matériával, de a törvényhozás prsemiumot adna szabadalmával annak, a ki tudományos kincskereséssel foglalkozik. A felfedező megtalál egy régi kéziratot, egy régi rajzot, vagy valakinek elbeszélése által megtudja az erre vonatkozó adatokat, és ez volna oly szellemi tevékenység, mely a szabadalmazást, jogosulttá tenné?» Nagy jelentőségű most már az a kérdés, vájjon magában véve a felfedezés, a találmány bizonyos eddig nem ismert tulajdonságainak megismerése szabadalmazható találmányt képez-e vagy sem. Kohler szabadalmi jogában a találmány és felfedezés közti különbséget a következőkép határozza meg : «A találmány lényeges kelléke a sajátos alkotás. A hol ez a kellék hiányzik, csakis felfedezésről és nem találmányról lehet szó. — A felfedezés a természetben már meglevőt demonstrál, a találmány teremt olyat, a mi a természetben még készen nincs, és csak az emberi combinatiónak köszönhető. Egy uj chemikai elem találása tehát mindig felfedezés, sohasem találmány. » Brandt a phosphort, Lavoisier a savakat, Wöhler az alumíniumot, Bunsen a rubidiumot és csesiumot felfedezte, de nem találta fel. Ép oly kevéssé lehet a természetben már meglevő che- miai combinatiókat feltalálni, mert hiányzik az alkotás sajátos55
