Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 16. kötet (143-149. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 16. (Budapest, 1898)
Az ági öröklésről. Barna Ignácz, Enyiczkey Gábor és Kégl János jogászegyleti előadásai [143., 1898]
két igen fontos nyilatkozatot találunk, de ez mégsem eléggé kielégítő prognosis az özvegyi jogra nézve; ugyanis csak azt a nyilatkozatot találom a memorandumban, hogy kiterjeszti az özvegyi jogot a férjre is, a mi helyes, hogy t. i. úgy a nőt, mint a férjet illesse az ágiakkal szemben legalább az özvegyi jog; másrészt azt a nyilatkozatot, hogy az özvegyi jogot fixebb határok között akarja szabályozni, úgy hogy a teljes bírói önkénytől függő perek lehetőleg mellöztessenek; de arra nézve nem találok épenséggel nyilatkozatot, vájjon az az özvegyi jog a puszta lakás és tartás joga lesz-e, miként azt pl. Zsögöd az ő tervezetében contemplálja. Csupán lakás és alimentatio, ez semmi esetre sem elegendő, sőt még illiberalisabb, mint a jelenlegi állapot, mert a mi fennálló özvegyi jogunk a kiházasítást is beleveszi az özvegyi jog tárgyi terjedelmébe. Ha az asszonynak legfeljebb annyi dukál, a mennyi az élelmezésre való, ebből nem takaríthat meg magának semmit sem, tehát nincs anyagi eszköze arra, hogy újból férjhez mehessen. Én pedig nem habozom kijelenteni, hogy az örökjog szabályozásánál igen fontos tényezőnek tekintem, hogy lehetővé tegyük az özvegynek az isméti házasságot, feltéve természetesen, hogy azok a körülmények fen- forognak, hogy újabb házasságra léphet; erkölcsi, közgazdasági és nationalis szempontokból is fontosnak tartom azt, hogy az ágiság czímén ne nehezítsük meg az isméti házasságra lépést; ha tehát az özvegyi jogot adjuk csak oltalomként, legalább oly határok közt kell azt megvonni, hogy lehetővé tegye a másodszori házasságra lépést. Annyival fontosabb ez, mert a t. tagtárs úr a házastársnak csak az özvegyi jogot adja nemcsak a lemenőkkel szemben, s nemcsak a második parentelával szemben, ha t. i. osztályos testvérek viszik el az ági vagyont, hanem még a harmadik parentelával szemben is, tehát ha a nagybátya vagy nagynéne vagy az unokatestvér viszi el az ági vagyont, akkor is a nőnek pusztán özvegyi jogot ad. Még nem is pedzi végre a memorandum a következő nagy- fontosságú kérdéseket: kizárólag a rideg és igazságtalan érték- elmélet szerint kivánja-e fentartani az ági örökösödést ? — ; «törvényes hagyománynak» (a mi különben ép oly sántikáló constructio, a milyen sántikáló hasonlat a «törvényes substitutio», mint az ágiság felfedezett alapeszméje!) kivánja-e 6 6
