Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 16. kötet (143-149. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 16. (Budapest, 1898)
Az ági öröklésről. Barna Ignácz, Enyiczkey Gábor és Kégl János jogászegyleti előadásai [143., 1898]
7 tekinteni az ági vagyont akkor is, ha a hagyaték egyedül vagy tulnyomólag ebből áll ? Már most ezen általános megjegyzéseim után röviden ismertetni akarom a lényegét t. tagtársunk álláspontjának. A mint már a múltkori felszólalásában a tisztelt tagtárs úr jelezte, compromissum álláspontján áll ő is a fennálló állapot közt és az ági örökösödés teljes mellőzésének álláspontja közt; és pedig tovább megy az ágiság fentartásában, mint a hogy a Teleszky- féle előadói javaslat contemplálta; nevezetesen t. tagtársunk az ági örökösödést nemcsak a második parentelában, hanem a harmadik parentelára nézve is meg akarja hagyni, csakhogy e tekintetben nem megy annyira, és ez mindenesetre igen helyes, mint Zsögöd és követői; nevezetesen a harmadik parentelának ágisági joga csak akkor áll elő, ha a második parentelában senki sincs, aki hivatva volna örökösödésre. Ez által kétségtelen, hogy t. tagtársunk a legnagyobb sérelmeit az ági örökösödési rendszernek elnémítja. Nevezetesen ma és a Zsögöd-féle rendszer szerint lehetséges, hogy elviszi a szülő, féltestvér, házastárs elől nemcsak az osztályos testvér az ági vagyont, hanem elviszi a nagybátya, nagynéne, unokatestvér, holott a memorandum közvetítő álláspontja szerint a harmadik parentela nem viheti el az ági vagyont akkor sem, ha a második parentelában oly örökösödésre hivatott személy van, a kire nézve az a vagyon nem ági vagyon, tehát a szülő, féltestvér mindenesetre megelőzi a harmadik parentelában jogosítottakat (de a — t. tagtársunk által is mindenkép háttérbe szorított — házastárs nem!). Ennyiben mérsékli a memorandum elég erősen a Zsö- göd-féle álláspontot. Nézetem szerint, habár ez tagadhatatlan jelentős enyhítés, még mindig nem tartom kielégítőnek a dolgot, mert én — a mint már kifejtettem előbbi felszólalásaimban — a második parentela ági örökösödési jogát sem tartanám fentar- tandónak. Nevezetesen az ágiság eme utolsó refugiuma szerint is, még mindig az anya elől elviszi az ági vagyont az osztályos testvér, elviszi pedig az osztályos testvér akkor is, ha az osztályos testvér és az anya között vérségi kapcsolat nincs, úgy hogy az édes anyámnak, ha egyéb vagyona nincs, marad a koldusbot, mert még alimentationalis igénye sincs, mivel a féltestvér vele szemben nem állván vérségi összeköttetésben, még alimenta7
