Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 16. kötet (143-149. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 16. (Budapest, 1898)
Horváth János: Az 1722/23. I. II. III. törvényczikkek által elfogadott pragmatica sanctio lényege és annak helyzete a magyar közjogban [146., 1898]
69 Magyarország alkotmányos életét, hol azonban nincs meg a forma, ott a lényeghez kell tartani magunkat s ezt a pragmatica sanctióban látja. E kétoldalú szerződés erejénél fogva az aus- triai császár köteles, mint Magyarország királya alkotmányosan uralkodni stb. Ezen a pragmatica sanctióból eredő jogok és kötelezettségek gyakorolhatásáért kell ez idő szerint új formákat alkotni.» (Széchenyi István és kora 327. 1.) Más alkalommal szintén az ötvenes években így nyilatkozott Széchenyi, ugyancsak Fáik Miksa előtt: «ha ön elismeri a pragmatica sanctiót s azon kötelezettségeket, mely abból reánk származik, akkor semmi egyébről nincs szó, mint hogy értekezzünk a koronával valami alkalmas módot illetőleg, hogyan gyakoroltassanak e már létező kötelességek, mi mellett természetesen hangsúlyozni s biztosítani foguk saját jogainkat is» (1. id. mü 328. 1.). Szemere Bertalan Palmerston angol miniszterhez intézett -emlékiratában (1859. II/VII.) így szól: «Magyarország és az •osztrák dynastia közt jogilag kétoldalú szerződés áll fenn, mely ez utóbbit kötelezi, hogy az ország törvényét és alkotmányát lelkiismeretesen megtartsa.» 1859-ben, az akkori politikai mozgalmak intézői Európa -elé egy 24,OOO.aláirással ellátott emlékiratot akartak terjeszteni, a melyben régi alkotmányunknak s önkormányzásunknak föltétien visszaadását kívánták, úgy, miként azt az 1848. évi országgyűlés szabadelvű intézkedései meghatározták, Austria és Magyarország közt csak a pragmatica sanctio által megállapított kapocs maradván fönn. Kimondották azonban azt is, hogy Magyarországon a dynastia joga pactum convenctumokon és a pragmatica sanction alapul s maga az uralkodóház örökösödési joga az alkotmány egyik kiegészítő részét képezi (1. Kossuth iratai. II. 287., 299. 1.). Az 1860 okt. 20-iki diploma kiindulási pontjául a sanctio pragmatica volna megjelölve, de nem a mi pragmatica sanctiót képező törvényeink, (ezt a kifejezést Ghyczy Kálmán használta a 67-es bizottság 1867 január 28-iki ülésében) hanem a boldog emlékezetű Yl-ik Károly császár Ő cs. kir. fölsége által 1713 •április 19-ik napján véglegesen és változhatlanul megszabott örökösödési rend .............mi külömböző országainkban ezek 149
